2018-ban több mint 41 ezer tonna szennyvíziszapot szállítottak Horvátországról Magyarországra. A szennyvíztisztítás melléktermékeként keletkező bűzös masszát közúton utaztatták Székesfehérvárra, a több mint kétezer kamionnyi szállítmányt a város szélén, egy lerakóhelyként használt régi agyagbányában helyezték el – írja a 24.hu. A lap információja szerint az üzletet két horvát gazdasági társaság bonyolította.
A Pest Megyei Kormányhivataltól származó adatok szerint a horvát állami tulajdonban lévő Girk Kalun 34 ezer, a Kemis Termoclean pedig 7 ezer tonna szennyvíziszapot hozott be Magyarországra. Az exporttal a két cég lényegében megszabadította Horvátországot Zágráb teljes évi szennyvíziszaptermésének elhelyezési gondjától. A horvát főváros napi 100 tonnányi iszapot termel, ez a mennyiség teszi ki az országban keletkező iszap felét.
A külföldi hulladékanyag behozatala az államnak nem hoz profitot, az üzletben részt vevő magánvállalkozásoknak viszont annál többet. A rendelkezésre álló dokumentumok szerint a horvát cégek százezres illeték ellenében kapták meg a szükséges engedélyeket, az iszap tárolását végző magyar cég viszont bődületesen jó üzletet csinált.
A Fehérvári Téglaipari Kft. számára nem gond, hogy a külföldről származó fekete masszát is beöntik a magyar hulladékanyagok mellé, főleg, hogy alig van még egy olyan üzletág, ahol ehhez fogható nyereségre lehet szert tenni. A cégnek a 2018-as beszámolója szerint 792 millió forintos forgalma volt, ennek pedig az 57 százalékát, azaz 426 millió forintot adózott, tiszta haszonként tudta elszámolni. Horváth Sándor, a cég ügyvezetője 98 millió forintot osztalékként ki is vett a kasszából.
A paradicsomi állapotok az idén is folytatódhatnak, mert a kormányhivatal áprilisban kiadott határozatában meghosszabbította a Girk Kalun szállítási engedélyét, és az eddigi mennyiségnél nagyobb kvótát adott a cégnek. A vállalat 2019. december végéig további 48 ezer tonna, vagyis mintegy 2400 kamionnyi iszapot hozhat be Zágrábból.
A Girk Kalun számára kapóra jött a magyarok engedékenysége, mivel Horvátországban két éve nagyon kényelmetlen helyzetbe került, miután kiderült, hogy a zágrábi iszapot egyszerűen mezőkre teregette ki a vállalat egyik alvállalkozója. A környezetszennyezési botrány miatt a Girk Kaluntól megvonták az egyik engedélyét, és egy ideig arról is szó volt, hogy elveszítheti a zágrábi városvezetéssel kötött, kétmilliárd forintnak megfelelő 50 millió kunás szerződését. Már akkor, 2017-ben felötlött, hogy a magyarországi szállítás jelentheti megoldást.
 A terület változása 2004 és 2018 között (forrás: Google Earth) |
A Horvátországból érkező iszap miatt az MSZP-s Korózs Lajos májusban írásbeli választ igényló kérdést intézett Palkovics László innovációs és technológiáért felelős miniszterhez. A képviselő azt firtatta, a horvát hatóságok által megbüntetett Girk Kalun hogyan kaphatott engedélyt a magyarországi szállításra. A Cseresnyés Péter államtitkár által jegyzett válasz szerint a küldő ország hatóságainak kell megvizsgálni, hogy az országhatárt átlépő szállítmányt kezelő cég megfelel-e az uniós jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az államtitkár szerint a horvát fél az előírásoknak megfelelő kérelmet továbbított a kormányhivatalnak.
A 24.hu május elején számolt be arról, hogy külföldi szennyvíziszap elhelyezését tervezik Egerszalók mellett is. Ott egy magyar cég kért engedélyt arra, hogy a termálvizes források és az egri borvidék közelében egy régi homokbányát töltsön fel évi 200 ezer tonna olasz, illetve szlovén eredetű szennyvíziszappal és más hulladékkal. A terv ellen tiltakozás indult az érintett településeken, az iszapbehozatalt tervező cég, a Midori-Öko Kft. végül kérte az engedélyezési eljárás hat hónapos felfüggesztését.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
