Feketéknek szabad, fehéreknek nem?

Feketéknek szabad, fehéreknek nem?

Feketelistára került az utóbbi időben elhíresült Black Lives Matter fekete polgárjogi mozgalom – mém? jelszó? – ellenében létrejött White Lives Matter. Kik ők, és miért is lennének rasszisták?

A White Lives Matter (WLM – a fehér életek számítanak) eredetileg egy interneten született jelszó, amelyből kisebb fajta mozgalom nőtt ki, ami a Black Lives Matter (BLM – a fekete életek számítanak) nevű csoporttal szemben határozta meg magát. Az előddel ellentétben azonban hamar az antirasszista szervezetek célkeresztjébe került, nemrég pedig megkapta a hate group (gyűlölködő csoport) minősítést ezek egyikétől, a Southern Poverty Law Centertől (SPLC) – írta meg a The New York Times online kiadása. Jó kérdés, mennyire jogosan.

Az SPLC 1971 óta küzd „a gyűlölet, az intolerancia és a diszkrimináció” ellen, ennek egyik eszköze pedig az úgynevezett hate map, azaz gyűlölettérkép megrajzolása. Erre az impozáns, csaknem kilencszáz szervezetet feltüntető térképre kerül fel februárban, a soron következő frissítésnél a WLM – különböző neonáci csoportok vagy például a Ku-Klux-Klan mellé. Mégpedig azért, mert az SPLC szerint a fehér felsőbbrendűség hívei, mivel:

a mozgalom weboldala kifejti, hogy céljuk a „fehér faj” megőrzése; ezen olvasható az is, hogy az amerikai fehérek a „színes bőrűek” bevándorlása és a vegyes házasságok okozta „genocídium” áldozatai; támogatja őket az Árja Újjászületés Társasága, amely az Egyesült Árja Front nevű fehér nacionalista koalíció tagja; egyik helyi – nashville-i – vezetőjük pedig egyúttal szkinhedvezér is.

Valóban, a nashville-i vezető, Rebecca Barnette Vkontakte közösségi oldalát átböngészve (ez a Facebook orosz megfelelője, ahol jóval lazábbak a szabályok, ezért közkedvelt a szélsőjobboldaliak körében) eléggé egyértelmű tartalmak bukkannak fel fehér felsőbbrendűségről, a szövetségi kormány, a zsidók és az afroamerikaiak elleni fellépésről. A hölgy egyébként profilképén a Harmadik Birodalom horogkeresztes zászlójával pózol, amivel túl sok kérdést már nem hagy megválaszolatlanul. Mindazonáltal Barnette-nek összesen harminc követője van, így kétséges, hogy az ő közösségiportál-felülete alapján az egész mozgalom leírható-e Hitler szimpatizánsaként.

Egyébként mi is felvettük a kapcsolatot a csoporttal – vagyis a hozzájuk legközelebb állónak tűnő és a Times, illetve az SPLC által is idézett weboldal névtelen gazdáival –, ők pedig hosszadalmas válaszukban kifejtették, egyáltalán nem lepte meg őket az SPLC döntése, amit „az európai származású etnonacionalisták elleni agresszív fellépésként” értékeltek. A BLM-et terrorista szervezetnek tartják, amely a vandalizmust és a fosztogatást támogatja az áldozat szerepébe bújva – ezzel pedig nem hogy nem javítanak, de egyenesen ártanak a feketék hírnevének a törvénytisztelő, keményen dolgozó kisemberek körében.

Oké, tényleg rasszisták

Reagáltak arra is, hogy a múlt héten a csoport szlogenjét magasba tartó emberek tüntettek a Országos Szövetség a Színesbőrűek Felemelkedéséért (NAACP) nevű, patinás jogvédő szervezet houstoni irodája előtt, néhányan gépkarabéllyal, mások konföderációs zászlóval, az egykor rabszolgatartó déli államok jelképével. Így hárítottak: „mi annyit láttunk, hogy néhány fogatlan tuskó áll zászlókkal és fegyverekkel az NAACP épülete előtt, és van, akinél #WhiteLivesMatter molinó is van. Ez nem feltétlenül igazolja azt, hogy külön jelentésben nevezzenek minket gyűlöletcsoportnak.”

Cornell Brooks az NAACP elnökének twitterre feltöltött képe az augusztus 21-i houstoni tüntetésről Fotó: Twitter

Arra a kérdésre, hogy rasszisták-e, úgy válaszoltak: „a mai modern világ értékei közül csaknem mindent az európai származású emberek találtak fel, ezért a világnak szüksége van ránk” – majd hozzátették, hogy éppen ezért Amerikába csak a 100 fölötti IQ-val rendelkező bevándorlókat kéne beengedni. Azaz magyarul és röviden: igen.

Ezek az emberek is szóhoz juthatnak?

Az SPLC elnöke egyébként a WLM gyűlöletcsoport-minősítése után gyors nyilatkozatot adott: megerősítette, hogy a Black Lives Matter biztosan nem fog felkerülni az ominózus térképre. Az ügyben még júliusban adtak ki egy közleményt, amelyben leírták: önmagában például erőszakos rigmusok skandálásáért „nem lehet egy egész tömörülést elítélni, mert akkor az egész Republikánus Pártot el kellene”. Ahogy a szervezet szóvivője mondta, az egész probléma gyökere az elnökválasztás során használt rasszista republikánus retorika, ami mögött nem más áll, mint Donald Trump. Ő az ugyanis, aki „reményt adott ezeknek az embereknek, hogy befolyással lehetnek a politikára, vagy legalábbis meghallgatják őket”.

Pedig tény, hogy a BLM-es megmozdulások is sokszor erőszakosak, kirekesztők, sőt félelemkeltők, ahogy az is, hogy az ő nevükben követnek el bűncselekményeket is. Az eddig látottak alapján az ottani aktivistáknak mégsem alapvetően a primer gyűlölködést és a szavakba öntött rasszizmust lehetne felróni, hanem éppen azt, hogy szó nélkül hagyják a „lobogójuk alatt” elkövetett erőszakot. Gondolatmenetük pedig néhol szőrszálhasogatóan boszorkányüldöző jellegű: szerintük például még az All Lives Matter (minden élet számít) szlogen is fajgyűlölő, és a népszerű mobiltelefonos játék, a Pokemon Go is rasszista.

Mindazonáltal azt a BLM weboldala is hangsúlyozza – ahogy Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője korábban el is mondta –, hogy a Black Lives Matter csak egy szlogen, egy szólam, ami mögé gyakorlatilag az áll be, aki akar. Tehát nem egy konkrét szervezet, csoportosulás, pláne párt vagy bármi efféle neve. Ugyanez pedig a WLM-re is igaz, amit Mark Pitcavage, a Rágalmazásellenes Liga munkatársa is elismert: bárki tevékenykedhet a mozgalom nevében.

A gond tehát ugyanaz a felfegyverzett, konföderációs zászlót lobogtató, rasszista rigmusokat kiabáló, nettó náci weboldalt is felmutató fehér, mint a gyújtogató-fosztogató csőcseléket is magába foglaló fekete csoporttal. Hogy valójában nem is szervezet, csak egy gondolat, amit bárki magára aggathat, és a nevében azt csinál, amit akar. Így pedig igen nehéz elválasztani az ocsút a búzától.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »