A Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (Asimcov) és Kovászna Megye Tanácsa a háromszéki biogazdaság fejlődési képességének erősítését célzó projektet indított útnak. Ennek részeként önkormányzatok, civil és ifjúsági szervezetek, intézmények képviselőivel találkoztak csütörtökön a megyeházán. Célként tűzték ki a biogazdaság megerősítését egy fenntartható megye érdekében, a helyi közösségek, gazdasági szereplők, oktatási intézmények és helyi közigazgatás bevonásával.
A projekt során a jó példák és kezdeményezések tükrében megyei szintű stratégiát dolgoznak ki – tájékoztatott a megyeháza sajtóirodája. A hosszú távú cél az önfenntartó települések létrehozása helyi termékek előállításával, értékesítésével, munkahelyteremtéssel. Munkacsoportokat hoznak létre minden településen, képzéseket szerveznek, elsősorban a fiatalokat szólítják meg önkormányzatok, civil szervezetek, mezőgazdasági referensek bevonásával. A pályázatot, melynek értéke 400 ezer lej, az Európai Szociális Alapból finanszírozzák, kifutási ideje 2023 júniusáig tart.
A megyében már vannak jó példák arra vonatkozóan, hogy miként lehet a lebomló szerves hulladékból modern technológiával természetbarát termékeket előállítani – mondotta Mátyus Enikő, az Asimcov projektmenedzsere. Országos szinten jó példaként említette az energetikailag szinte független Gelencét, ahol egy uniós pályázat révén – németországi és ausztriai modellek nyomán – közel öt év alatt biomassza-alapú fűtésrendszert vezettek be a közintézmények 90 százalékában. Az illyefalvi Meotis tejfeldolgozó az egyetlen az országban, amely tejsavóból energiaitalt készít, a barátosi Bartók Erzsébet szövőműhelyében újrahasznosított, visszabontott gyapjúpulóverekből készülnek szőnyegek, a sort erősíti a sepsiszentgyörgyi Wieb Toys, amely kukoricahulladékból készít játékokat 3D nyomtatóval. Deszke Dalma vállalkozó szalmabrikett-készítő üzemük hatékonyságát emelte ki. Mátyus Enikő még hozzátette: Kovászna megye már felkerült a nemzetközi biopiactérre a biogazdaság-alapú vállalkozásaival, ezt szeretnék bővíteni.
A projekt illeszkedik a megyei önkormányzat 2021–2030-ra vonatkozó fejlesztési stratégiájához, a Potsa-tervhez – jelezte Jakab István Barna, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. Hozzátette, a megyeháza szívesen csatlakozik minden olyan projekthez, amely fenntartható térség kialakítását célozza. Jó példaként szolgál a megyei hulladékkezelési rendszer, amely sok tekintetben országos elsőnek számít. A lécfalvi integrált hulladékgazdálkodási központban a begyűjtött biológiai hulladékot komposztálják, a konyhai hulladékból kiváló minőségű virágföldet állítanak elő. Háromszék akkor tud fejlődni, ha stabil alapokra helyezik, ennek érdekében keresniük kell az innovatív, környezetbarát megoldásokat, tette hozzá az alelnök.
Összehangolt integrált fejlesztési stratégia kidolgozására van szükség a témában – mondotta Sebestyén Tihamér, a Green Energy Klaszter munkatársa, aki kifejtette, a megyében főként mezőgazdasági hulladékok jelenléte tapasztalt, legalább 114 olyan gazdaság van, amely technikai szempontból megújuló energiát tudna előállítani. A melléktermékeket sok irányban lehet hasznosítani. Az elszenesített és granulált kukoricacsuhé, az energiafűz vagy a szalma kiváló bioszénként szolgál, amely az unióban is elismert biotrágya. Hargita és Kovászna megyében is van olyan gazda, aki már teszteli ezt a módszert. A szakértő hozzátette: a „bioenergia-mintafalu”, Gelence esetében további fejlesztéseket eszközölnek, a közeljövőben két iskolaépület és a sportcsarnok fűtését is biomassza-alapú fűtésrendszerrel látják el.
Vajda Lajos, az Asimcov ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, fontos a közösség érzékenyítése a téma iránt. Gelence jó választás volt, most már nemzetközi szinten is jó példaként emlegetik. Illyés Botond, Gelence polgármestere elmondta, igaz ugyan, hogy kezdetben idegenkedtek a projekttől, de már három éve használják a költséghatékony beruházás előnyeit. „Energiaválság előtt állunk, de a község nyugodtan megy neki az idei fűtési idénynek” – tette hozzá. (sz.)
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
