Mindenki szenved fejfájástól olykor-olykor. Nem mindegy azonban, hogy egyéb tünetet nem okozó, gyorsan múló fájdalomról, vagy gyötrő migrénről van szó. Mindkettő másképp veszi igénybe a szervezetet, és másfajta kezelést igényel.
Becslések szerint a nők 95, a férfiak 90 százaléka küzd alkalmanként fejfájással. Ennek több fajtája és típusa létezik, és a tünetek mielőbbi enyhítése szempontjából szerencsés, ha időben felismerjük, éppen melyikkel küzdünk – írja a Házipatika.com.
A primer, vagyis elsődleges fejfájás önállóan jelentkezik, nem valamilyen betegség kísérőtüneteként, ezért kezelése célzottan a fájdalom megszüntetésére irányul. Az esetek többségében ez okoz kellemetlenséget, ám ennek is különféle típusai vannak. A szekunder, vagyis másodlagos fejfájás kialakulásának hátterében egy már fennálló egészségügyi állapot vagy betegség áll, és a fejfájás „csak” kísérőtünetként van jelen. Kialakulhat például influenza esetén, fejsérülést követően, de okozhatja magas vérnyomás, sőt, másnaposság is. Ilyenkor a betegség enyhítése vagy megszüntetése az elsődleges cél, ami a fejfájás megszűnését is eredményezheti.
A primer fejfájás esetében a szakemberek tenziós, szinuszos és migrénes típust különböztetnek meg, de létezik úgynevezett kevert változat is, ami kombinált, vagyis több típusra jellemző tünetekkel jár, éppen ezért nehéz beazonosítani. A migrén és a többi primer fejfájás közti különbség döntően abból adódik, hogy hol alakul ki a fájdalom, meddig tart és milyen egyéb tünetekkel jár.
A tenziós fejfájás enyhe, vagy közepesen erős, nyomó, szorító fájdalmat okoz, ami leginkább a fej két oldalára terjed ki, esetenként a vállakra. Szinuszos fejfájásnál az érintettek a homlok, az arccsont vagy az orrnyereg mögötti területet fájlalják, gyakran úgy érzik, ott „megnőtt a nyomás”. Ezzel szemben a migrén az agyban keletkezik, rohamokban tör az emberre, görcsös, lüktető, heves fejfájást generálva. Leggyakrabban a fej egyik oldalát érinti, de a szemek mögötti területre is összpontosulhat.
A tenziós fejfájás időtartalma változó, előfordulhat, hogy csupán 30 percig tart, de az is, hogy órákig, esetleg napokig vissza-visszatér. Amikor havonta, vagy párhavonta jelentkezik, ritkának tekinthető, de ha havonta 1-14 napon tapasztaljuk, akkor már gyakorinak. Amennyiben havonta legalább 15 olyan nap van, amikor küzdünk vele, krónikus fejfájással állunk szemben. Utóbbi két esetben mindenképpen érdemes mielőbb orvoshoz fordulni, hogy kiderüljön, mi okozza, illetve mi szüntetheti meg tartósan a problémát.
A migrénes roham időtartama és intenzitása egyénenként és esetenként eltérő. Van, akinél néhány óráig tart, másokat napokig gyötör: az arra érzékenyek havonta többször is átélhetik. A Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézetének adatai szerint a felnőtt lakosság 11 százaléka szenved tőle. Gyerekkorban és pubertáskorban is okozhat panaszokat, utóbbiban főleg a lányokat érinti.
A tenziós fejfájás nem jár egyéb szimptómával: a fájdalom ugyan kellemetlen, de nem elviselhetetlen, nem akadályozza jelentősen mindennapi életünket. Ezzel szemben a migrén napokra ki tudja ütni az érintetteket. Az érzékenyek már jóval a roham előtt megérezhetik jöttét: levertség, ingerlékenység, szikralátás, vagy egyéb idegrendszeri tünet előzheti meg. A roham gyakran szédüléssel, émelygéssel, hányingerrel is jár, súlyos esetben hányás kísérheti. A migrénnek küzdők érzékennyé válhatnak a fényekre – akadnak, akik vibrálásra, látási zavarokra panaszkodnak -, és a különféle hanghatásokra. Sokan ebben az időszakban munkaképtelenné válnak, és még arra sincs erejük, hogy mindennapi tevékenységeiket elvégezzék: csak arra vágynak, hogy egy elsötétített, csöndes szobában, fekve várhassák a lecsengését.
„Egyszerű” fejfájás esetén, vagyis ha nincs más tünetünk, a nekünk megfelelő hatóanyagú fájdalomcsillapítók viszonylag gyorsan enyhülést hozhatnak. A migrén már nem kezelhető ennyire könnyen és gyorsan: súlyos esetben egy-egy roham akár 2-3 napig is tarthat, a „klasszikus” fájdalomcsillapítók pedig ezzel a típusú fejfájással szemben gyakorlatilag hatástalannak bizonyulhatnak. Mivel a legtöbb fejfájás hátterében nagyjából ugyanazok az okok állnak – kivéve a betegségeket kísérő fejfájást -, szakemberek szerint az segíthet leginkább, ha megpróbáljuk megszüntetni, enyhíteni ezeket. Ilyen a stressz, az alváshiány, a túlzásba vitt sporttevékenység vagy diéta, a nem elegendő folyadékbevitel. De fejfájást okozhatnak bizonyos életmódbeli tényezők – dohányzás, alkoholfogyasztás, túlzott koffeinbevitel, nem megfelelő táplálkozás -, és a környezeti hatások is. Utóbbiak közé tartozik a magas pollenkoncentráció, vagy a hirtelen hőmérsékletváltozás.
Akármi váltja ki a fejfájást, igyekezzünk felderíteni az okát! Ha nem tudjuk, mi állhat a hátterében, vagy hogyan szüntethetnénk meg tartósan, érdemes szakemberhez fordulni, mert a gyakori fájdalom életminőségünket is hátrányosan befolyásolhatja.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
