Idén nyáron példátlan migrációs nyomás alá került Litvánia. Az ottani centrista-jobboldali kormány igyekszik mérsékelt választ adni, de bármit lépnek, az emberjogi NGO-k rosszallásával találják szembe magukat. Arról nem is beszélve, hogy a magát fenyegetve érző Belorusszia sem fogja vissza magát.
A bne Intellinews Közép-Kelet-Európával foglalkozó portál közlése szerint augusztus 4-ig 4000 illegális migránst fogtak el a 670 kilométer hosszú litván-fehérorosz határon. Összehasonlításképp: 2020-ban egész évben 81 illegális bevándorlót csíptek nyakon. Ilyen ütemben az év végére a litván statisztika 1000 migránsra is hízhat.
Litvánia és az Európai Unió egyetért abban, hogy a migrációs nyomást Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök szervezi, mintegy megtorolva az uniós szankciókat. Fehéroroszország már egy éve belpolitikai válságban van, mivel a legutóbbi elnökválasztásokat Lukasenka nyilvánvalóan elcsalta. A fehérorosz belpolitikai játszmák természetesen nyugati-orosz szembenállásról szóló felhangot is kaptak, és Minszk az elmúlt évben a Balti államokon kívül szájára vette már a lengyeleket, a cseheket, de még az ukránokat is – mint olyan nemzeteket, amelyek összeesküdtek a Lukasenka-rezsim ellen.
A lényeg, hogy az Európai Unió az elnök elleni tüntetések brutális megtorlása és az ellenzéki politikusok üldözése miatt szankciókat fogadott el Fehéroroszország ellen. Lukasenka azt használja most Litvánia ellen, amit a törökök haszonszerzés céljából bevetettek Brüsszel ellen: a migrációs fegyvert.
A Közel-Keletről szervezik a migránsjáratokat
Vilnius azt állítja, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy Belorusszia jelentős migrációs tömeggel rendelkező országokat (például Irakot) buzdít arra, hogy turisztikai járatnak álcázva küldjön migránsokat Fehéroroszországba. Ezután a fehérorosz határőrök segítik át litván határon a migránsokat.
Minszk természetesen mindent tagad, és azzal támadt vissza, hogy Vilnius felelős a határon történt halálesetekért. A litvánok azonban a hibrid hadviselés részének tekintik a történteket, és nem ok nélkül.
Lukasenka a múltban többször fenyegette meg hasonló eszközök bevetésével az EU. Idén májusban például azt mondta, hogy „feltartóztattuk az [Európába irányuló] drogot és migránsokat, most megkapjátok őket mind”.
Brüsszel jelenleg Irakkal tárgyal, arról győzködve az illetékeseket, hogy ne küldjenek több migránsjáratot Minszkbe.
Az NGO-k vérszemet kaptak
Litvánia egyúttal kerítésépítésbe kezdett. Egy 100 kilométeres szakasz a szomszédos Észtország anyagi támogatásával épül majd meg. Ám a helyzet nem túl rózsás. Az uniós migrációpárti politika miatt jelenleg nem lehet kerítésépítésre uniós forrásokat felhasználni, így Litvániának kétoldalú megállapodások árán vagy saját forrásból kell megoldania a 670 kilométernyi technikai akadály létesítését.
Az uniós segítségre már csak azért nem lehet hagyatkozni, mert amint felvetődött az uniós segítség lehetősége, az emberjogi nem kormányzati szervezetek azonnal vérszemet kaptak, és „menekültekkel szembeni tisztességtelen bánásmóddal” vádolták Litvániát.
Vilnius a már bejutott migránsokat a litván hadsereg kiképzőtáboraiban szállásolta el. Ugyanakkor a határőrség engedélyt kapott az illegális bevándorlók akár erőszakkal történő visszaszorítására Fehéroroszországba. Ez egyértelműen feszültségekhez fog vezetni a két ország határőrsége között az elkövetkező hetekben.
A visszaszorítás intézménye ez esetben megint csak problémát jelent. Menedékjogi kérelem lehetősége nélkül visszaszorítani a határ túloldalára az embereket szembe megy az európai emberi jogoknak (épp ezért volt olyan fontos a kerítésépítés és a hotspotok felállítása a 2015-16-os migránsválság idején).
A litván baloldal megint puha álláspontot képviselő
Jogos vagy sem, Litvánia már 180 illegális bevándorlót visszatessékelt a belorusz oldalra. Ráadásul, a litván parlament elfogadta azt a törvényt, amely a határon átjutó migránsok mozgását korlátozzák, így még azelőtt deportálhatják őket, hogy fellebbezhetnének a kiutasításról szóló hatósági döntés ellen. A törvény egyúttal megvonta a migránsoktól a tolmácshoz való jogot és a menekültügyi eljárásról való tájékoztatáshoz való jogot is.
Közben az ügynek komoly belpolitikai következményei is lettek. A litván konzervatív-keresztény jobboldal hibrid háborút, feszültséget és migránsválságot emleget, közben a szocialista képviselők (és főleg a szocialista EP-képviselők) az emberi jogok korlátozása miatt aggódnak. A baloldaliak szerint alkotmányellenes a migráció miatt szükségállapotot hirdetni.
A fővárosból vagy Brüsszelből persze könnyű ilyen álláspontokat megfogalmazni. A litván-belorusz határnál fekvő települések viszont már máshogy értelmezik a történteket. Ők az ország szükségállapoton kívül helyi szintű rendkívüli helyzetet is kihirdettek, és pénzt kértek a kormánytól a migránsok megjelenésével járó kihívások kezelésére.
Nem mellesleg pedig egy kis, északkeleti falu mellett 1500 fős migránstábort terveznek felhúzni a litván hatóságok, az ötlet nyilvánvalóan nem nyerte el a helyiek tetszését, olyannyira, hogy a tiltakozó tömeg összetűzésbe került a rendőrséggel.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
