Fazekasnak is üzenhetett Lázár János

Fazekasnak is üzenhetett Lázár János

A tűzzel játszik az, aki az uniós kifizetőügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megszüntetését tervezi – vélik szakértők. Egy ilyen lépés ellehetetlenítheti Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert.

Sok szakértőt meglepett az agrárágazatban, amikor a több mint hetven, a bürokráciacsökkentés jegyében megszüntetni tervezett állami intézményt tartalmazó listán feltűnt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) neve is. A döbbenetet a Miniszterelnökséget vezető miniszter minapi indulatos kritikája csak fokozta. Lázár János Hódmezővásárhelyen egyenesen élesen kifakadt az MVH-ra. – Ez a szervezet nem hajlandó a gazdatársadalom támogatására, ezért a megszüntetése a meggyőződésem szerint mindenképpen egy fontos dolog – jelentette ki.

Mi lesz a gazdákkal?

Csakhogy a hivatal akkreditált európai uniós kifizetőhely, s még ha állítanak is a helyébe egy másik intézményt, annak brüsszeli elismerése akár másfél évig is eltarthat, ezalatt pedig a gazdák nem juthatnak hozzá az uniós forrásokhoz. Az MVH például csak tavaly 770 milliárd forint összegű agrár- és vidékfejlesztési támogatást fizetett ki a gazdálkodóknak, mintegy 160-170 támogatási jogcímen. Ebből 163 milliárd forintot tett ki a hazai finanszírozás, míg 607 milliárd forint európai uniós forrásból jutott a pályázókhoz. A tavalyi kifizetés rekordszintű, a korábbi években átlagosan 600 milliárd forint volt a kifizetett támogatások összege. Csak előlegként, Európában egyedülálló módon 8 támogatási jogcímre – ami a magyar gazdáknak versenyelőnyt okoz uniós kollégáikkal szemben – mintegy 200 milliárd forint támogatás jutott el a gazdákhoz az év végéig.

A 2015-ös kifizetések ugyanis az unió előző – 2007–2013-as – pénzügyi ciklusának lezárásából származó kifizetéseket is tartalmazták. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH) tavaly el kellett indítania az új Vidékfejlesztési program (Vp) finanszírozásával összefüggő tevékenységét is. E programnak várhatóan mintegy hetven pályázati felhívása lesz 2016-ban, ami szintén nagy munkát jelent az MVH számára a kifizetési rendszer tervezett finomhangolásán túl, amely tovább könnyítené a támogatási kérelmek benyújtását.

Hírdetés

Lapunk egyébként úgy értesült – az ügyben jelen állás szerint lehetetlen olyan megszólalót találni, aki nevével vállalná mondandóját –, hogy az MVH megszüntetése nem kész tény, s arról a kormány még nem döntött. Forrásaink szerint Lázár János kancelláriaminiszter nyilatkozata ugyanakkor akár üzenet is lehet a jelenlegi földművelésügyi miniszternek. Ha ugyanis valóban megszüntetik az MVH-t, az annyira meggyengítheti Fazekas Sándor pozícióját, hogy akár az ellehetetlenülését is jelentheti.

Szükség volt rá

A lapunk által megkérdezett szakértők felidézték, hogy az MVH nem véletlenül, hanem szükségszerűen jött létre. A hivatal elődje, az egykori Agrárintervenciós Központ (AIK) 1998-ban közvetlenül a közgazdasági ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár alá tartozott. Ám ez a központ országos illetékességű, önálló költségvetéssel gazdálkodó szerv volt, s már kezdetben is felvetődött, hogy egyéb feladatai mellett alkalmassá tehető a Brüsszelből származó egyéb támogatások kifizetésére is. Az Európai Unió tagállamai ugyanis a központilag folyósított agrártámogatást önálló, más támogatások kifizetésével nem foglalkozó szervezeteken keresztül utalják át. Szerintük a jelenlegi MVH alkalmas ennek a feladatnak az ellátására, s szinte borítékolható, hogy ha a rendszerhez hozzányúlnak, intézményesülnek majd a kisebb-nagyobb fennakadások, noha az a jelenlegi helyzet ismeretében a napnál is világosabb, hogy az agrárágazatot működtető uniós támogatásokat nem lehet leállítani.

Ha ez mégis bekövetkezne, annak jól belátható következményei lennének nemcsak a gazdákra, de a döntéshozókra nézve is – hívták fel a figyelmet, utalva arra, hogy voltak már traktorok a Kossuth téren, de egészen más volt az, amikor szervezetten jöttek, mint ha a kifizetések elmaradása miatt spontán vagy még szervezettebben jönnének. A támogatásokat minden gazdálkodó belekalkulálja az önköltségbe, piaci zavarok esetén pedig – mint ami most a tejnél, a sertésnél és a baromfinál tapasztalható az alacsony árak miatt – egyes állattartóknál éppen hogy a túlélést segíthetik, tehát sok kisebb gazdálkodónál a lét a tét – mutattak rá.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 02. 04.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »