A Fantastic Beasts and Where to Find Them címet viselő Harry Potter fantáziafilmhez utólag írt előzmény végén kiderül Grindelwald sötét varázslóról, valamint a tervéről, hogy le akarja leplezni a varázsló társadalmat a nagyobb, nem varázsló világ előtt. A következő részben (The Crimes of Grindelwald ) a varázsló megszökik a fogságból, s kampányt indít azért, hogy előcsalogassa a varázslókat a rejtőzésből és a befolyása alá vonja őket.
Cselekedetei azzal fenyegetnek, hogy megzavarják a mágia titkát, amely mind a mágikus, mind a nem mágikus népesség biztonságát biztosítja. Akárcsak a gonosz Voldemort Nagyúr és a Halálfalók a Harry Potter könyvekben és filmekben, Grindelwald és követői hasonlítanak egy boszorkány-gyülekezethez, amelyben Grindelwald tölti be a gonosz szerepét. Követőinek hűségesküt kell tenniük és licitálniuk kell. A titkos találkozókon – mint megtudjuk – a társadalom feletti hatalom átvételének tervét forralják ki.
Talán azért, mert J. K. Rowling varázslóvilágának feltett szándéka az egész család szórakoztatása, kevés részletet oszt meg a titkos találkozón történtekről, azonban világos, hogy Voldemortnak és a Halálfalóknak nincsenek aggályaik a muglik (nem varázslók) és a nem tiszta vérű varázslók kínzása felől, illetve a további terveik érdekében. Nem sokat tudunk meg Grindelwaldról, kivéve, hogy kicsapták a Durmstrangból, azaz egy, a „Sötét Művészetek” tolerálásáról híres varázslóiskolából, azt követően, hogy „eltorzított kísérleteket” folytatott.
Sötét rítusok
A késő középkori és a korai modern Európában egyre inkább hittek abban, hogy a boszorkányok azért találkozgatnak titokban, hogy sötét rítusokban vegyenek részt és szövetkezzenek a társadalom megbuktatására. A 14. század elején, Alice Kyteler-t, aki egy pénzkölcsönző volt Kilkenny-ben, Írországban, boszorkánysággal vádolták meg, amiért először belehabarodott, majd meggyilkolta négy férjét is. Ő és cinkosai állítólag éjszakánként találkozgattak, hogy megtagadják keresztény hitüket és varázsitalt készítettek egy lefejezett rabló koponyájában olyan összetevők felhasználásával, mint amilyenek a holttestek férgek, az ujjkörmök és a szőrszálak, illetve a nem megkeresztelt gyermekek ruhái. Kyteler pere arról volt híres, hogy inkább eretnekségként kezelték, mintsem világi bűntényként. Kyteler maga megpróbálta megúszni a büntetést azáltal, hogy Írországba menekült, azonban szolgálóját, Petronillát megkínozták és később kivégezték.
Egy boszorkány kihallgatása (public domain)
Egy századdal később, Johannes Nider a Formicarius-ban leírja, hogyan találkoztak titokban a boszorkányok egy démon jelenlétében, hogy megtagadják a kereszténységet. Nider azt ecseteli, hogyan okozta a boszorkányok átka csecsemők halálát, akiket azután elraboltak a sírjaikból, hogy megfőzzenek egy üstben varázsital készítése céljából. A Formicarius másfelől egy fontos forrás a Malleus Maleficarum-hoz (a Boszorkányok kalapácsához), melyet 1486-ban írt Heinrich Kramer és Jacob Sprenger, s elsőént 1487-ben adtak ki Németországban, éppen időben, hogy kihasználhassák a könyvnyomtatást. Többször újra nyomtatták.
Amint telt-múlt az idő, eme titkos légyottok vagy a Sabbathok leírásai egyre extrémebbekké váltak: a boszorkányok szörnyűséges rítusokért és obszcén szexuális dolgok elkövetéséért gyűltek össze, 1612-ben Pierre de Lancre, egy francia bíró és boszorkányvadász, írja, hogy démonok vezette Sabbatokra járással vádlott boszorkányokat gyóntatott.
The Obscene Kiss, an illustration of witches kissing the Devil’s anus. Woodcut by Francesco Maria Guazzo (1608). Public domain
Miután megcsókolták a mester hátsó felét, meztelenül táncoltak, majd démonokkal és egymással háltak. Eme sötét rítusok művészi leírásai szintúgy egyre extravagánsabbakká váltak. A boszorkányság egyre nagyobb fenyegetést jelentett a kereszténységre nézve, így számtalan pert és kivégzést tett indokolttá.
Ősi előítélet
Ezeket az állításokat vissza lehet vezetni a középkori eretnekek, sőt még akár az ókori Róma idején élő keresztények elleni vádakig. Egy Gergely pápa által írott levél 1233-ből, a Vox in Rama, olyan rítusokról tudósít, melyek során egy eretnek szekta jelöltjeinek meg kellett csókolniuk egy varangyot, majd egy nagy fekete macska hátsó fertályát, amit a többi taggal folytatott orgia követett.
A kereszténység előtt széles körben elfogadott volt a Római Birodalomban, hogy előfordult, hogy a keresztények titkos orgiákat és emberevő ünnepeket rendeztek –ez talán a keresztény mise félreértése Krisztus vérének és testének elfogyasztásával, illetve a békecsókkal.
A keresztényeket is – miként az általuk később üldözött eretnekeket és boszorkányokat – valaha a társadalomra leselkedő veszélyként fogták fel, akik rémisztőnek tűnő értékeket testesítettek meg.
Ily módon az olyan gazemberek, mint amilyen Grindewald és Voldemort, a társadalmi igazságossággal kapcsolatos korabeli gondokat tükrözték. Arra törekedtek, hogy egy olyan társadalmat hozzanak létre, amely kevésbé toleráns és kiterjed – és mégis a hiedelmeik valójában azoknak az előítéleteknek a még szélsőségesebb változatai, amelyeket a varázslók világában szélesebb körben követtek.
A gonosztevők elpusztítása azért nem annak a megszüntetését jelentette, amitől félünk, mert az oly mélyen be van ágyazódva a társadalomba és gyakran belénk.
Kevéske bizonyíték van arra, hogy az évszázados vádaknak van valamicske igazságtartalmuk, jobbára inkább az emberi társadalom legmélyebb aggodalmainak a sötét fantáziaképeiként szolgálnak. A történelem során a legrosszabb félelmeinket az észlelt ellenségeinkre vetítettük ki, elképzelve, hogyan esküsznek össze titokban egymással, hogy mindent uralhassanak, ami számunkra a legkedvesebb – legyen az akár a felépített társadalmi rend, a vallásos hit vagy olyan értékek, mint a kölcsönös tisztelet és tolerancia.
Az olyasfajta gonosztevők, mint amilyen Grindewald és Voldemort, azért oly magával ragadók, mert a félelmeinket és a szorongásainkat testesítik meg. Ősi és időálló gond, hogy a titkos csoportok továbbra is terveket szövögetnek az árnyékban – még ha valószínűleg nem is folytatnak origákat vagy nem is esznek embert. Viszont óvatosnak kell lennünk a tekintetben, hogy démonizáljuk azokat, akikkel nem értünk egyet. Amikor a legmélyebb félelmeinket kivetítjük, szem elől téveszthetjük az emberiességet – és ekkor indulnak be igazán a boszorkányvadászok.
Top image: Johnny Depp as Gellert Grindelwald. Jaap Buitendijk, photo courtesy of Warner Bros. Pictures
The article ‘ Fantastic Beasts: Grindelwald, dark fantasies and secret societies ’ by Marta Cobb was originally published on The Conversation and has been republished under a Creative Commons license.
A cikk alapjául szolgáló forrás: https://www.ancient-origins.net/ancient-traditions/fantastic-beasts-grindelwald-dark-fantasies-and-secret-societies-0010912
A cikket fordította és szerkesztette: Száraz György
Engedd meg, hogy figyelmedbe ajánljam a napvallás eseményeit!
Részletes eseménynaptárunkat itt találod: https://napvallas.hu/programnaptar/
Részt vehetsz programjainkon:
Istentiszteletek http://napvallas.hu/programok/tudj-meg-tobbet-az-istentiszteletekrol-es-ami-mogottuk-van/
Aurafejlesztő és Meditációs Klubok http://napvallas.hu/programok/aurafejlesztoi/
Főnix-programok http://napvallas.hu/programok/fonix-pHYPERLINK “http://napvallas.hu/programok/fonix-program/”rogram/
Egómentesítő kurzusok http://napvallas.hu/programok/egomentesito-kurzus/
Karma Oldó Napok http://napvallas.hu/programokHYPERLINK “http://napvallas.hu/programok/karma-oldo-nap/”/karma-oldo-nap/
Szer-napok (szent ünnepnapjainkon) https://www.facebook.com/napvallas/?fref=ts
Ébresztő Táborok https://napvallas.hu/programok/holisztikus-tabor/
Bel- és külföldi zarándoklatok https://www.facebook.com/napvallas/?fref=ts
Ízisz Napjai https://napvallas.hu/programok/izisz-napjai/
Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül!
Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához!
Boldog napot
The post Fantasztikus fenevadak: Grindelwald, sötét fantáziák és titkos társaságok appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
