Ezt kapjuk kormányzás helyett. Ezt kell elviselnünk napról napra a legváratlanabb helyzetekben is, mert a tehetségtelen csepűrágást mérhetetlen túlbuzgóság egészíti ki.
Tulajdonképpen nem szabadna engednünk, hogy bennünket is felhasználjon beteges magamutogatásához, de ő a miniszterelnök, szakmaiatlan lenne dacból elhallgatni legutóbbi akcióját. Pár pillanatig úgy tűnt, mintha tudna normálisan, kormányfőhöz méltóan viselkedni, amikor Nagy Imre és mártírtársai 1958-as kivégzésének, valamint az 1989-es újratemetésének az évfordulóján az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről emlékezett meg. De aztán véget ért az előre megírt szöveg, és előtüremkedett belőle a Facebook-huszár. Úgy viselkedett Orbán Balázzsal, aki az oktatás helyzetéről és a Tisza terveiről kérdezte, mint egy utolsó falusi suttyó, akit az útszéli kocsmából is kihajítottak volna, ha ott rendez ilyen jelenetet. Minősíthetetlen stílusban, habzó szájjal ordította, hogy Orbán Balázs „a világ leggyávább magyarja”, valamint hazug módon azzal vádolta meg, hogy meggyalázta az 1956-os hősök emlékét. Miközben ezzel a viselkedéssel éppen ő gyalázta meg az emléknapot.
A személyeskedő kirohanást követően Magyar Péter gyakorlatilag átvette a plenáris ülés irányítását, megalázva ezzel saját házelnökét, aki némán, halálra váltan, remegő lábakkal nézte, miként foszlanak szét politikusi álmai szeretetország parlamentjének pezsgő hangulatú, érdemi vitákat lehetővé tevő új korszakáról.
A miniszterelnök ezt követően az 1956-os mártírok névsorának felolvasásába kezdett, amivel sokkolta az összes jelenlévőt, hiszen ki akarta volna azzal meggyalázni a hősök emlékét, hogy rászól a ripacsra, inkább a kérdésekre válaszolna.
Sajnos nem ez az első eset, amikor azt érzi a józan többség, hogy ez az ember beteg, és borítékolható, nem is az utolsó. A baj csak az, hogy a győzelmi eufóriából kijózanodni képtelen szavazótáborában jelentős létszámú az a csoport, aminek ez tetszik, lájkolják, tapsolnak neki. Mivel elhitték saját propagandájukat, miszerint őket a kampányban érdemtelenül és jogtalanul bántották, a kampány irányítója pedig Orbán Balázs volt, most azzal ámítják magukat, hogy vele mindent lehet. Ennek az elvárásnak akar a kormányfő megfelelni, ami nem esik nehezére, hiszen személyes bosszúvágya erősebb minden híve unszolásánál is.
Ezek a jelenetek nyilván kiemelt szerepet kapnak majd a róla szóló filmeposz készülő második részében is, ezért a teátrális túlfokozottsága a stílusnak és az érzelmi elemeknek. Hatásvadász túljátszása a teljesen félreértelmezett szerepnek egy gyenge netflixes sorozatban.
Ezt kapjuk kormányzás helyett. Ezt kell elviselnünk napról napra a legváratlanabb helyzetekben is, mert a tehetségtelen csepűrágást mérhetetlen túlbuzgóság egészíti ki. Miniszterelnökünk fáradhatatlanul a nap huszonnégy órájában képes posztolni, videót gyártani, szerepelni a közösségi médiában, bármilyen alkalom megfelelő számára, hogy rettegjen Orbán Viktortól, hogy belerúgjon a Fideszbe és a szavazóiba.
Sajnos kiválasztott társai sem különbek. Hogy mennyire csak díszlet volt számukra a tegnapi emléknap is, azt fényesen bizonyítja Jánosi Katalin, a mártír miniszterelnök unokájának esete a Ruff Bálint vezette Miniszterelnökséggel. Nagy Imre unokájának mindössze egy órát adtak, hogy meg tudjon jelenni a nagyapja emlékére tartott megemlékezésen a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájánál. Reggel nyolckor érkezett a meghívó a kilenckor kezdődő eseményre. Ráadásul elszámolták az évfordulót is, a tavalyira invitálták az unokát.
A díszes társaság politikai teljesítményét Deutsch Tamás is értékelte. Az eddigi mérleg: 227 Facebook-bejegyzés és alig 33 kodifikációs döntés. Vagyis a Tisza hamisítatlan Facebook-kormányzást végez valódi helyett. Míg végül rá nem megy az ország
Gajdics Ottó – www.magyarnemzet.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
