Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök április 5-én, húsvétvasárnap az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét. Az ünnepi liturgia elején bejátszotta Erdő Péter bíboros, prímás húsvéti hangüzenetét. Fábry Kornél homíliájában arról beszélt, hogy a keresztény hit alapja az üres sír.
A püspök kiemelte:
Szent Pált idézve emlékeztetett: ha Krisztus nem támadt fel, akkor a hívők mindenkinél balgábbak és szánalomra méltóbbak volnának, mert olyasmiben hinnének, ami nem igaz.
Fábry Kornél a húsvéti evangélium kapcsán rámutatott: a tanítványok nem egyszerűen egy üres sírt találtak, hanem olyan sírt, ahol a holttest helyett már csak a leplek és az összehajtott kendő maradt. Ennek jelentőségét hangsúlyozva a püspök megfogalmazta: mindez arra utal, a holttest úgy tűnt el, hogy senki nem nyúlt hozzá.
Majd sorra vette azokat az érveket, amelyek szerinte kizárják, hogy valaki egyszerűen elvitte volna Jézus testét.
A tanítványok szétszóródtak, csalódottak voltak, és féltek, Péter pedig még azt is tagadta, hogy ismeri Jézust. Katonák őrizték a sírt, így aligha lett volna reális, hogy a tanítványok elrabolják a testet – mondta a püspök.
Harmadik érvként arra emlékeztetett, hogy az apostolok többsége vértanúhalált halt a hitéért; életüket aligha adták volna egy hazugságért. Hozzátette azt is: ha a hatóságok vitték volna el Jézus testét, később elég lett volna bemutatniuk, hogy cáfolják a feltámadás hirdetését – de ezt nem tudták megtenni.
Fábry Kornél püspök szerint egyetlen magyarázat marad:
Arról is beszélt, hogy Krisztus feltámadása jelzi: az embernek örökké élő lelke van. Ennek fényében nem az számít, hogy valaki hosszú vagy rövid életet élt-e a földön, hanem az, ahogyan élte az életét.
Szólt arról is, hogy sokan félnek Istentől és a haláltól, pedig Jézus kereszthalála és feltámadása megmutatja meg: ő az ember oldalán áll, és azt akarja, hogy örökké boldogan vele éljen.
Homíliájában a püspök a szenvedésről is beszélt, leszögezve: a szenvedésnek önmagában nincs értelme, sőt botrány. Erre utal Jézus getszemáni imája is, amikor azt kéri az Atyától, vegye el tőle a szenvedés kelyhét. Jézus nem magára a szenvedésre mondott igent, hanem az Atya szeretetére és üdvözítő tervére – hangsúlyozta Fábry Kornél. – Végtelen szeretetével vállalta a szenvedést, és valóra váltotta azt, amit az utolsó vacsorán mondott: nincs nagyobb szeretet annál, mint amikor valaki életét adja barátaiért.
Az üdvösséghez hitre van szükség. Hinni kell, hogy Jézus feltámadt a halálból, és ha ő feltámadt, minket is feltámaszt emelte ki Fábry Kornél.
Jézus figyelmeztetését idézve emlékeztetett: mit ér, ha az ember az egész világot megnyeri, de a lelkében kárt vall. A lélek üdvössége a legfontosabb.
Végül húsvét három üzenetét fogalmazta meg. Az első, hogy nem a halálé az utolsó szó: Jézust hiába feszítették keresztre, az Atya feltámasztotta a halálból.
A második, hogy mindig van lehetőség újrakezdeni: Jézus eltörölte a bűnöket, ezért amíg földi életünk tart, vissza lehet térni hozzá, bűnbánatot tartva és belé vetett hittel.
A harmadik üzenet pedig az, hogy a kereszténység életforma: egészen másként él a földön az, aki tudja, hogy a halállal nem ér véget minden, hanem Isten elé érkezünk.
Forrás: Zsuffa Tünde/Esztergom Budapesti Főegyházmegye
Fotó: Mudrák Attila
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
