A Pannonhalmi Főapátság, a Herendi Porcelánmanufaktúra és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok által alapított kitüntetést november 14-én adták át a Szent Márton-bazilikában. Hortobágyi T. Cirill főapát szerint Szent Márton példája, hogy „nyitottan fordul mindenki felé” ma is iránymutató, és ugyanez a nyitottság jellemzi a díjazott Fabiny Tamást is: „Nem fél odafordulni senkihez Krisztus erejében.”
Hortobágyi T. Cirill főapát az idén 801 éves Szent Márton-bazilikában elhangzott ünnepi beszédében kifejtette, hogy a kert, a bazilika és a kerengőkert elválaszthatatlanok egymástól. „A beteljesedő Isten országának képe a templom; a vágyva vágyott egykori ártatlanságé a kerengőkert! Az életünket mi – így vallja a monostor építészeti programja – a kerengőfolyosón éljük, átutazóban a kerengőkert és a szerzetestemplom, a paradicsom és a mennyei Jeruzsálem között.”
Felidézte, hogy a szerzetesközösség idén a kert témájával foglalkozott. Annak szépsége mellett sérülékenységére is felfigyelt, különösen a klímaváltozás következményei miatt. Hortobágyi T. Cirill köszönetet mondott az arborétum megújítását támogató Agrárminisztériumnak, továbbá a könyvtárat fenyegető kenyérbogárfertőzés elhárítását és az állományvédelmi munkálatokat támogató kormányzati szereplőknek – Magyarország kormányának, a Miniszterelnökségnek, a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak, valamint az Energiaügyi Minisztériumnak – és minden jószándékú segítőnek. „Megrendítő volt közösségünknek megtapasztalni azt, hogy egy egész közösségi hálózat hordoz minket.”
A főapát kifejtette, azért „vagyunk képesek másokat hordozni, mert átéljük, hogy minket is hordoznak”. Hozzátette: „Végső soron Isten hordoz bennünket, de az Ő erejében hordoz minket a szentek bátorító példája is.” Szent Márton nyitottságával mutat példát a ma emberének, hogy még a koldus felé is, akit senki nem volt hajlandó észrevenni, odafordult. Ezt a nyitottságot pedig élete végéig megőrizte. Amikor Márton már a halálra készült, és meghallotta, hogy egy távoli egyházközségben viszálykodnak, új életre kapott. Felismerte: tennivalója van.
„A mai társadalom kínál elég helyzetet nekünk is, hogy új erőre kapjunk, ha esetleg megfáradtunk volna. Viszály és megosztottság van elég. És Márton életre kel, hogy rendet tegyen. Azaz, hogy helyreállítsa a békét.” Ezt, vagyis a helyreállított békét hagyta végrendeletként és örökségként az Egyháznak és a világnak.
A monostor feladata Szent Márton nyomán: „hordozni társainkat és a világot.” Hozzátette: „Testvérként hordozni mindenkit, aki a paradicsomkert és a mennyei Jeruzsálem között járja útját a huzatos keresztfolyosón. Hitet tenni amellett, hogy saját hordozottságunk erejében érdemes és értékes dolog vállalni egymás útitárs mivoltát és reményben járni utunkat – kilátással a kertre.”
A főapáti köszöntő után Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szólt a jelenlévőkhöz. Gyerekkori emlékével érzékeltette a jótett örömét: 6–7 évesen lesegített egy idős nénit a buszról, és az örömtől hazáig futott. Szerinte a koldussal köpenyét megosztó Szent Márton és a leprást megölelő Szent Ferenc is hasonlót élhetett át. A püspök arra kérdezett rá: miért ilyen különleges a jótett öröme? Kifejtette:
– mondta a püspök.
Idézte XIV. Leó pápát is, aki szerint sokféle szegénység létezik: kulturális, kapcsolati, a háború okozta szenvedés, a béke és az oktatás hiánya. A püspök szerint adni a szegényeknek azt is jelentheti, hogy az igaz, a jó, a szép, a szent kincseit továbbadjuk. A pannonhalmi bencés közösség szerinte éppen ezeket a kincseket „őrzi, ápolja, sugározza”, amelyekre „az emberiségnek jobban szüksége van, mint a földi kenyérre.”
Befejezésül arra buzdított: „Adjuk a földi kenyeret mindenkinek, aki rászorul, de adjuk ezt az égi kenyeret is.” Így élhetjük át Jézus szavainak igazságát: „Amit egynek is tettetek a legkisebbek közül, nekem tettétek, és nagyobb boldogság adni, mint kapni.”
Az ünnepségén végén adták át a Szent Márton-díjat. A Pannonhalmi Főapátság, a Herendi Porcelánmanufaktúra és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok attól a céltól vezérelve alapította a kitüntetést, hogy hozzájáruljon nemzeti örökségünk, kulturális értékeink, továbbá a tettekre fordított szociális elkötelezettség minél jobb megismertetéséhez, valamint felmutassa és egyben megőrizze hazánk egyedülálló adottságait és elismerje az ezeket a célokat szolgáló kimagasló emberi teljesítményeket.
Az idei díjazott, Fabiny Tamás evangélikus püspök egész pályafutását elkísérte és útmutatásul szolgálat számára az erőtlenekről való gondoskodás, az odafordulás képessége, az alázatból, imádságos közösségből merített erő. Közéleti érzékenységét mutatja gondolata, hogy Pál apostol ugyanazokat a hadi utakat használta, mint a római légiók – vagyis Isten igéjének hirdetése során ma sem lehetünk óvatoskodók, bátran kell élnünk minden kommunikációs csatornával a misszió érdekében.
Méltatásában Cirill főapát hangsúlyozta: „Szent Márton monostorában egy lutheránus püspök nagyon is otthon érezheti magát.” Mint mondta nemcsak Szent Márton és a wittenbergi reformátor – Luther Márton – névazonossága miatt, hanem a Szent Benedek regulájában oly fontos Krisztus-követés miatt is. „Krisztusnak semmit elébe ne tegyetek” – írja Benedek, amely Luther teológiai felfogásának is a legfontosabb üzenete. „A számára is oly fontos communio, a közösségben megélt hit, az Istennel való – felekezeteken átívelő – közösségünk komolyan vétele fontos alapja annak az igaz barátságnak, ami szerzetesközösségünket Fabiny Tamáshoz köti” – mondta a főapát.
Fabiny Tamás köszönőbeszédében úgy fogalmazott: „Nagyon megrendített és meghatott ez a kitüntetés.” Külön öröm volt számára, hogy a Lutheránia Énekkar és Zenekar is fellépett Kamp Salamon karnagy vezetésével. Mint mondta: Luther Márton egy irgalmas Istent keresett, akit szerethet és aki őt is szereti. Hangsúlyozta:
Szent Márton példáját idézve elmondta: „Jobban melegít egy fél köpeny, ha megosztjuk valakivel, mint egy egész, ha megtartjuk magunknak.” Végül Szent Benedek tanácsára emlékeztetett: „Isten irgalma felől soha kétségbe ne essél.” Ezért kérte a jelenlévőket is, hogy Isten irgalmát továbbadó, irgalmas Egyházként, keresztényként legyenek jelen a világban.
A Szent Márton-nap minden alkalommal lehetőséget teremt arra, hogy a Főapátság hálát adjon barátainak, mecénásainak az egész éves támogatásért. A könyvtár megmentésén és az arborétum rehabilitálásán túl is számos területen talált együttműködő partnerekre a szerzetesközösség idén. A Pannonhalmi Bencés Gimnázium különleges közösségi tere, az osztálynappali a Miniszterelnökség Egyházi Államtitkárságának köszönhetően jöhetett létre. Az Arcus Temporum Művészeti Fesztivál megvalósulását pedig a MOL-Új Európa Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap és az Esterházy Magyarország Alapítvány támogatta.
Forrás: Pannonhalmi Főapátság
Fotó: Pannonhalmi Főapátság/Hajdú D. András
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
