Öt perccel a keddi egyenlítői átkelés után kapott telefonhívást a Vendée Globe földkerülő vitorlásverseny magyar legendája. Beszélt meztelen óceáni fürdésről, a hátra lévő bő 3000 mérföldről és röviden eddigi tapasztalatairól is.
Vitorlázó-pályafutása során tizedik alkalommal haladt át az éjjel a Vendée Globe szóló földkerülő versenyen Fa Nándor hajójával, a saját tervezésű és magyar építésű Spirit of Hungaryvel. A magyar vitorlázó, aki várhatóan február első hetének végén érkezik vissza a franciaországi Les Sables d’Olonne kikötőbe, ahonnan 80 napja indult el, már túl van a versenytáv 88 százalékán (3000 tengeri mérföld van neki hátra a célig), és továbbra is stabilan tartja 8. helyét a 29-ről 18-ra csökkent létszámú mezőnyben.
A 60 láb (bő 18 m) hosszú Imoca hajók versenyében kikötés és külső segítség nélkül vitorláznak a versenyzők, délről, keleti irányba kerülve a kontinenseket. Ezen a viadalon korábban kétszer indult Fa, 24 évvel ezelőtt legjobb nem franciaként 5. helyen ért célba, második próbálkozása alkalmával technikai gondok miatt feladta a versenyt. Most, amikor harmadjára kísérli meg a szóló földkerülést a Vendée Globe-on – pályafutása során korábbi bejelentése szerint utoljára –, az élen haladók közül már hárman befejezték a versenyzést, a francia Armel Le Cléac’h és a brit Alex Thomson a négy évvel ezelőtti 78 napos rekordidőt bőven megjavítva, a győztes ideje 74 nap 3 óra 35 perc és 46 másodperc.
Fa Nándor friss (keddi) hajónapló-bejegyzéséből sok minden kiderül lelki és fizikai állapotáról, de az egyenlítői átkelés után 5 perccel az itthoni team elérte telefonon is. A következőket mondta:
– Pezsgővel ünnepeltem, egy decit ittam, kapott Neptun, kapott SoH kisasszony, kapott Nándi. (…) Haladok jól, nagyon jól érzem magam. (…) Vannak tipikus egyenlítői felhők, egyszer már jól elmostak bennünket, egyet megúsztam, úgy elment előttem, a másik telibe talált, kiálltam egy szál karikagyűrűben és jól lefürödtem. Hatszor mentem át az Egyenlítőn egymagamban (négyszer párban – a szerk.), minden átkelés számít, lefelé menet az ember tele van reménnyel, visszafelé jövet pedig vággyal, hogy érjen most már haza. (…) Ilyenkor már mindenből elég, erre mondják, hogy sütiből is elég, de abszolút van még energiám és kedvem, hogy a következő két hetet lenyomjam.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
