Erősödő összecsapásokról érkeznek hírek a vitatott hovatartozású Kirkuk városából. Bár elmúlt napokban még csak a város körüli területek miatt voltak konfliktusok, a mai zavaros hírek szerint az iraki hadsereg és síita milíciák már magában a városban harcolnak, miközben a lakosság egy része menekül és a peshmergák is több helyen visszavonulnak – mondta a Magyar Nemzetnek Wagner Péter Közel-Kelet-szakértő.
Mint korábban is beszámoltunk róla, a kurd és iraki fegyveres erők Katyusákat is bevetve támadják egymást az észak-iraki Kirkuk határában, az iraki sereg pedig egy éjszakai offenzíva során elfoglalt egy ipari parkot.
A mostani konfliktus oka – az alapproblémán, vagyis a kurdok függetlenedési törekvésein túl – az, hogy az iraki hadsereg szövetségeseivel szeretné visszafoglalni a város mellett található katonai bázisukat és a mellette levő olajmezőket, amit 2014-ben az Iszlám Állam elől menekülve hagytak hátra, és amit a kurdok később jogalap nélkül, de a biztonság fenntartásának és a kurdok lakta város egyesítésének céljával elfoglaltak. Az ország olajtermelésének 10 százalékát ezek a kurd fennhatóság alatt álló mezők adják.
Túl kaotikus a helyzet most, ahhoz, hogy lássuk, hogy most pontosan mi és miért történik – jelzi a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Az sem biztos, hogy az összecsapások igazi, elhúzódó háborúvá fajulnak majd. A konfliktust a mindkét fél szövetségesének és fegyverellátójának számító Egyesült Államok és az ENSZ is akadályozná, tompítaná, diplomáciai úton vagy újabb segély- és fegyverszállítmányok felajánlásával.
http://mno.hu/
Ennél is fontosabb szempont azonban az iraki és a kurd csapatok gyengesége: Irak harmada szó szerint romokban van, az Iszlám Állam bujkáló fegyveresei továbbra is aktívak, és kihasználják a figyelem pillanatnyi lankadását is – ebben a helyzetben kellene helytálljon az iraki haderő Kirkuk mellett, ami most lehetetlen küldetésnek tűnik.
A kurd pártok, így a PKU és a KDP pesmerga katonái ugyan komoly fegyverarzenált és kiképzést kaptak nyugati szövetségeseiktől – csak Magyarország 250 tonna lőszert küldött nekik a dzsihadisták elleni harchoz – de ez még mindig kevés ahhoz, hogy elhúzódó harcokba kezdjenek az iraki főerővel szemben. „Az, hogy most több elit dandárt vezényeltek Kirkukba, a tárgyalás előkészülete is lehet, amihez jól jön az erődemonstráció” -jegyezte meg Wagner Péter.
Erőt kell mutatnia ugyanakkor Haider al-Abadi iraki miniszterelnöknek is, ha nem akarja, hogy elődje, a szunnitaellenes, de az Iszlám Állammal szemben teljes kudarcot valló Núri el Máliki sorsára jusson: al-Abadi most kötéltáncra kényszerül, amiben választói felé bizonyítania kell, hogy nem riad meg a kurd ellenállástól, de nem vállalhatja a háború kockázatát sem.
A helyzet rendezése így várhatóan amerikai közvetítéssel, de két fél között zajlik majd: a szakértő szerint Törökország biztosan nem avatkozik közbe katonai erővel, hiszen azzal megsértené Irak területi szuverenitását; a török csapatok egy államközi megegyezés értelmében ugyan átléphetik az iraki határt, de csak húsz kilométeres mélységben, és csakis azért, hogy a területükről átmenekülő, terroristáknak tartott fegyveresekre vadásszanak.
http://mno.hu/
A folytatás nagyban függ attól, hogy a kurdok a nemzetközi elutasítás ellenére is ragaszkodnak-e függetlenségük kikiáltásáról – Kirkuk tartomány nem része az iraki autonóm Kurdisztánnak, de ott is megtartották a szeptember 25-i kurd függetlenségi népszavazást.
Sok múlik azon is, hogy a síita vallású iraki katonák és szövetségeseik képesek lesznek-e túlkapások nélkül rendet tartani a szunnita többségű Északon. Ha a lakosságot sanyargatják, azzal újra teret adhatnak a szintén szunnita Iszlám Államnak, ami szétszórt egységek formájában, de továbbra is létezik, és csak a feltámadás lehetőségére vár.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
