Az Országgyűlés keddi ülésén megkezdte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat általános vitáját, a kormány szerint a hivatallal a demokratikus újjáépítés egyik legfontosabb, történelmi jelentőségű pillérét állítják fel, a Tisza vezérszónoka pedig azt mondta: erre szavaztak és ezt várják el tőlük a választók.Az ellenzéki felszólalók a jogállami garanciákat hiányolják, úgy vélik, túlkapásokkal van teli a tervezet.
Az ülésen Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés alelnöke elmondta: az ügyrendi javaslatnak megfelelően Forsthoffer Ágnes házelnök összehívta a házbizottságot és az indítványozott témát (a helyes képviselői viselkedést és az üléstermi felvételkészítést) megtárgyalta. Erről a jövőben fog tájékoztatást adni a házelnök – tette hozzá.
Azt is mondta: „a Ház méltóságának a megőrzése mindannyiunk feladata”. Azért vannak az ülésteremben, mert a választópolgárok arra hatalmazták fel őket, hogy méltósággal, tisztelettel képviseljék őket – magyarázta.
Azt kérte a képviselőktől, hogy ezt figyelembe véve dolgozzanak és egymást is tartsák tiszteletben.
Kormány: a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállítása politikai kötelezettség
Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára expozéjában kiemelte: a törvényjavaslat célja, hogy Magyarország demokratikus újjáépítésének egyik legfontosabb feltételét, a közbizalom helyreállítását intézményes garanciákkal erősítse meg.
Hangsúlyozta: a törvényjavaslat a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásával nemcsak egy új intézmény létrehozásáról szól, hanem a demokratikus újjáépítés egyik legfontosabb, történelmi jelentőségű pillérét állítja fel.
Kifejtette: a hivatal független, kizárólag a törvénynek alárendelt intézmény, feladatkörében nem utasítható, feladatát minden külső befolyástól mentesen látja el. Az intézmény gondoskodik arról, hogy a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodás ne maradhasson következmények nélkül, és hogy a jogellenesen elidegenített közvagyon azonosítható és visszaszerezhető legyen – magyarázta.
Az államtitkár kitért rá: a közvagyon védelme alkotmányos jelentőségű állami kötelezettség, a közvagyon sérülékenysége pedig nemcsak pénzügyi, hanem demokratikus kockázat. Ez az elmúlt 16 évből, sőt a rendszerváltás óta az egyik legfontosabb tapasztalat – vélekedett.
Bódis Péter szerint a közvagyon elvesztése a demokrácia gyengülése, amelynek „az elmúlt 16 év foglyul ejtett állami intézményrendszere nem tudott gátat szabni”. Ezért kell létrehozni a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, amely a közvagyon védelmének új, megerősített intézményi pillére és amely nem lesz politikai érdekek kiszolgálója – mutatott rá.
Kifejtette: ez az intézmény képes lesz a közvagyon sérelmére elkövetett visszaélések feltárására, a jogellenes vagyonkimentések megakadályozására és a közvagyon visszaszerzésére. A választók felhatalmazása erre a feladatra egyértelmű volt, és a kormány e törvényjavaslattal teljesíti azt az ígéretet, amelyet korábban tett – jelentette ki.
Úgy látja, ezért a hivatal felállítása nemcsak szakmai szükségszerűség, hanem demokratikus legitimációval bíró politikai kötelezettség is.
A közvagyon visszaszerzése nem maradhat el, és a közvagyon sérelmével összefüggő visszaélések feltárása nem maradhat következmények nélkül – hangoztatta.
Az államtitkár közölte: a közvagyon védelme alkotmányos állami feladat, amelyet az állam csak olyan intézménnyel tud ellátni, amely független, szakmai alapokon működik.
Felidézte: a működő és emberséges Magyarország alapjaként határoztuk meg, hogy létrehozzuk a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, amely az igazságszolgáltatás útján visszaszerzi a jogtalanul elidegenített közvagyont. A hivatal feladatköre, szervezeti felépítése, garanciális szabályai és beszámolási kötelezettsége együttesen olyan rendszert alkotnak, amely képes a közvagyon útját átláthatóan követni, a visszaéléseket feltárni és a közvagyont visszaszerezni – vélte.
Tisza: erre szavaztak és ezt várják el a választók
Melléthei-Barna Márton (Tisza) hangsúlyozta: programjuk központi eleme volt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása, erre szavaztak és ezt várják el tőlük a választók.
A kormánypárti vezérszónok példa nélkülinek nevezte azt a korrupciót, amely az elmúlt 16 évet jellemezte. Mint mondta, a konzervatív becslések szerint harmincezer milliárd forintot loptak el, és a magyar embereknek hiányzik ez a pénz, valamint az is, amelyek a korrupció miatt nem érkeztek meg az unióból. Ebből lehetett volna kórházat, iskolát, óvodát, utat építeni, vagy bármi mást, ami a közösségnek hasznos – tette hozzá.
Melléthei-Barna Márton szerint a társadalmi igény egyértelmű: szerezzenek vissza amennyit lehet, a bűnösök kerüljenek bíróság elé, és gondoskodjanak arról, hogy ilyen soha többé ne történhessen meg. Ezért a nyomozati és vádemelési jogkörök mellett a hivatalnak meglesz a lehetősége arra, hogy közvagyonvédelmi kockázatértékelést és vizsgálatot folytasson, közvagyonvédelmi felügyeletet rendeljen el, nyomozzon, és vádat is képviseljen. A jogállami eszközök teljes arzenálja rendelkezésre áll a korrupció felszámolása érdekében – ismertette.
Azonban jelezte:
a hivatal nem lehet magányos hős, amely egyedül száll szembe a korrupcióval, és arra számítanak, hogy az állami rendszer egészében kialakul a korrupció elleni küzdelem, illetve az átlátható működés kultúrája.
A Tisza Párt vezérszónoka szólt a garanciákról is, amelyeknek köszönhetően a szervezet valóban jogállami módon tud működni, majd felszólalása végén azt kérte: a képviselők lelkiismeretük, és ne a pártfegyelem alapján döntsenek majd a szavazáson, és támogassák a törvényjavaslatot.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »


