Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a koronavírus új változata 70 százalékkal fertőzőbb lehet a korábbi variánsoknál, ezért vasárnap szigorúbb intézkedéseket jelentett be. Londonban és Délkelet-Angliában ismét a novemberi kijárási korlátozások az irányadók: mindenki maradjon otthon.
A vírusok állandóan változnak, felmerül a kérdés, miért kap mégis kiemelt figyelmet az egyelőre különösen Londonban és Délkelet-Angliában terjedő új vírustörzs?
Három tényező együttállása az, amely megkongatta a vészharangokat a virológusok és a kutatók körében:
E három képessége miatt elképzelhető, hogy a vírus új változata gyorsabban terjed, mint a korábbi típusai. Ugyanakkor a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy egyelőre ez mégsem állítható teljes bizonyossággal, ugyanis egy új variáns azért is terjedhetett soha nem látott sebességgel, mert talán „jókor volt jó helyen”: karácsony előtt a zsúfolt Londonban, ahol decemberben már nem voltak nagyon szigorú korlátozások érvényben.
– nyilatkozta a BBC-nek Nick Loman professzor, a Covid-19 genomikájával foglalkozó brit konzorcium egyik munkatársa, reagálva a módosult vírus hírére és az új korlátozó intézkedésekre.
Nagy-Britanniában szeptemberben azonosították az első esetet, novemberben a fertőzések egy negyedében már a vírus új típusa volt a háttérben, december közepén pedig a fertőzések kétharmadáért már az új variáns volt a felelős.
A Boris Johnson által említett mutatóval kapcsolatban, amely szerint az új variáns akár 70 százalékkal fertőzőbb lenne, mint korábbi változatai, Erik Volz, az Imperial College London kutatója a BBC-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy túl korai lenne még ezt megerősíteni.
– mondta.
Ugyanezt erősítette meg Jonathan Ball, a Nottinghami Egyetem professzora is.
– közölte.
Feltételezések szerint az új verzió vagy Nagy-Britanniában alakult ki egy beteg szervezetében, vagy egy olyan országból hurcolták be, ahol a koronavírus-mutációk folyamatos figyelése nem megfelelő. Az új variáns Észak-Írország kivételével az egész Egyesült Királyság területén megtalálható, de kiugró koncentrációban Londonból és Délkelet-Angliából jelentették.
A vírus első változatát, amelyet Vuhanban azonosítottak, már alig lehet felfedezni a világ többi részén a fertőzésekért felelős variánsok között. Az év elején Európában a vírus D614G nevet viselő mutációja terjedt, majd a nyarat követően az A222V változata vette át a domináns szerepet, amelyet a Spanyolországban nyaralók vittek haza számos európai országba.
A vírus új változata számos eltérést mutat az előző verziókhoz képest. Az eddigi feltételezések szerint egy olyan beteg szervezetében alakulhatott ki, akinek az immunrendszere nem volt elég erős a vírus leküzdéséhez, hanem gazdaszervezetként szolgálva a fertőzött személy a vírus mutációinak táptalaja lett. Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a vírus új változata halálosabb lenne, mint az előző verziói.
Ugyanakkor, ha valóban fertőzőbb variánsról van szó, akkor a még gyorsabb terjedés és a betegek számának ugrásszerű növekedése miatt még több halálesetre lehet számítani, valamint az egészségügyi ellátórendszer – kórházak, mentők, mintavételi helyek, laboratóriumok – további leterheltségére.
– figyelmeztet Ravi Gupta, a Cambridge-i Egyetem professzora.
David Robertson, a Glasgow-i Egyetem professzora megerősíti: a koronavírus előbb vagy utóbb kifejleszt majd egy olyan variánst, ami ellenáll a rendelkezésre álló oltóanyagnak. Ha ez megtörténik, akkor éppen olyan helyzetbe kerülünk majd, mint az influenza vírussal: folyamatosan figyelni kell a vírus fejlődését és ehhez kell igazítani az oltóanyagokat is. Szerencsére, a vakcinákat, amelyek rendelkezésre állnak, könnyen tudjuk módosítani.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
