Egy évtizede tartó vita ért újabb fordulóponthoz Brüsszelben: az Európai Parlament több frakciójának támogatásával külön munkacsoport vizsgálja ki, hogyan jutottak uniós támogatásokhoz egyes civil szervezetek, különösen a környezetvédelmi területen aktív NGO-k. Az ügy hátterében Markus Pieper német politikus áll, aki hosszú EP-karrierje végén is konfliktust gerjesztett: vitatott kinevezése és az ezt követő botrány végül politikai lavinát indított el.
Pieper esete: politikai kinevezés és bukás
A német CDU-s politikust 2024 elején nevezte ki az Európai Bizottság az unió kis- és középvállalkozásokért felelős különmegbízottjává, annak ellenére, hogy a kiválasztási folyamatban két másik, jobb pontszámot elért női jelölt – egy cseh EP-képviselő és egy svéd szakértő – is indult.
A döntést kemény kritikákat váltott ki: több EP-képviselő szerint Pieper kizárólag politikai lojalitása miatt nyerte el a pozíciót, nem pedig szakmai érdemei alapján. Az EP később nagy többséggel arra szólította fel a Bizottságot, hogy vonja vissza Pieper kinevezését.
Bár Pieper önként lemondott, állítva, hogy a francia belsőpiaci biztos Thierry Breton „blokkolta” őt, távozása új lendületet adott egy régóta húzódó vitának: az EU-s pénzekből finanszírozott NGO-k szerepének és befolyásának kérdésének.
Lobbizás közpénzből? Pieper vádjai és a bizottsági válasz
Pieper szerint számos NGO – különösen a környezetvédelmi szervezetek – valójában politikai tevékenységet folytatnak, és EU-s támogatásokból finanszíroznak kampányokat, amelyekkel megpróbálják befolyásolni az EP munkáját. A német politikus korábban többször is fellépett az ilyen típusú NGO-k ellen, főként azok ellen, amelyek a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásokkal (TTIP, Mercosur) szemben kampányoltak.
A vita odáig fajult, hogy az Európai Néppárt (EPP), Pieper frakciója, egyesítette erejét a jobboldali és szélsőjobboldali pártokkal, hogy elérjék egy új vizsgálóbizottság létrehozását. Ez a munkacsoport most az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságán belül vizsgálja az NGO-k és az Európai Bizottság közötti szerződéseket, különös tekintettel arra, hogyan és milyen célokra kaptak pénzt ezek a szervezetek.
Titkos kampányok és belső dokumentumok
Az ügy kirobbanása után több nyilvánosságra került jelentés is megerősítette a visszásságokat. Az Európai Számvevőszék például 2024-es jelentésében azt állapította meg, hogy az EU által finanszírozott civil szervezetek támogatási rendszere „továbbra sem elég átlátható”, és nem egyértelmű, milyen tevékenységek kapcsolódnak a támogatásokhoz.
A német Welt am Sonntag pedig azt írta:
a Bizottság bizonyos esetekben közvetlenül támogatott olyan környezetvédelmi NGO-kat, amelyek aztán peres eljárásokat és nyilvános kampányokat indítottak német vállalatok ellen.
A lap szerint mindez egy „titkos lobbi-hálózat” része lehetett, amelyet Franz Timmermans, az Európai Bizottság korábbi alelnöke koordinált.
NGO-k jövője és az EU költségvetési vitái
Bár a vizsgálat eredményei még váratnak magukra, a vita politikai következményei már most érzékelhetők. A következő uniós költségvetési ciklus (2028–2034) előkészítése során várhatóan kiemelt figyelem jut majd a civil szervezetek finanszírozásának kérdésére, és sokan nem zárják ki a támogatási rendszer gyökeres átalakítását sem.
Az ügy nemcsak Brüsszel döntéshozatali mechanizmusait kérdőjelezi meg, hanem alapvető dilemmát vet fel: ki határozza meg az Európai Unió jövőjét – a választott politikusok vagy az EU-s forrásokból működő civil aktivisták?
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Jean-Francois Badias
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
