Ezért szakad le az ország, ha a kormány tényleg szétveri a Magyar Tudományos Akadémiát

Ezért szakad le az ország, ha a kormány tényleg szétveri a Magyar Tudományos Akadémiát

A neve elhallgatását kérő fizikus elmagyarázta, hogy hiába tűnhet sok embernek távolinak az, ami a tudósokkal történik, minden magyar életére hatással lesz, ha a kormány szétveri az MTA-t.

– Ha egy egyszerű választópolgárnak kellene elmondani azt, hogy miért baj az, hogy kivéreztetik az MTA-t, azt hogy lehetne világosan megfogalmazni?

– Azt szoktam mondani, hogy a legfontosabb erőforrásunk a tudás. Ez a tudás nem feltétlenül azt jelenti, amit holnap azonnal alkalmazni tudok, hanem az a tudás, ami rugalmassá teszi az embert. Ami rugalmassá teszi az embert, például a munkavállalói piacon. A kutatásnak, amit az MTA-ban is végeznek, az a lényege, hogy az emberek elméjét művelje, és időnként ebből a kutatásból extraprofit jön ki. Röviden azt mondanám, hogy az alapkutatásnak nem az a definíciója, hogy nem alkalmazható, de előre nem tudjuk, hogy melyek lesznek az alkalmazható kutatások. Ez vonatkozik a műszaki és a természettudományos részre.

– Mi a helyzet a társadalomtudományokkal?

– Ha most nézem az ilyen társadalom, és humántudományos részeket, akkor inkább azt mondanám, hogy amikor a szolgáltatásból terem a legtöbb GDP, akkor művelt termékre van szükségünk. 1989-ben Olaszországban eláztunk rettentően egy kempingben, és egy német házaspár behívott kávézni a lakókocsijukba. Elmesélték, hogy a fiuk klasszika-filológiából doktorált, és egy német kisvárosban a Mercedes-képviseletet vezeti. Én ezen akkor nagyon meglepődtem, de közben megértettem, hogy a Mercedes képviseletvezetőjének nem olyan ember kellett, aki el tudja magyarázni az ügyfélnek, hogy hogy áramlik az injektorban az üzemanyag. Egyrészt, mert ez nem érdekli az ügyfeleket, másrészt, erre is voltak külön szakemberek. Neki ott kellett mozogni a kisvárosban a polgármesterrel, a helyi elittel, beszélgetni kellett, és igazából rávenni őket, hogy vegyenek Mercedest. És ehhez egy művelt, értelmes emberre volt szükség.

Na most, ha az MTA-t nagyon durván támadjuk, akkor ezeket a művelt embereket veszíthetjük el, akik néha elsődlegesen, néha másodlagosan, végülis nagyon komoly mértékben hozzáraknak ahhoz, hogy ez az ország haladni tudjon.

Hírdetés

A versenyképességhez kellenek versenyképes vállalkozások, a versenyképes vállalkozásokhoz pedig kell versenyképes munkaerő. Azt már ritkábban halljuk, hogy versenyképes munkaerő versenyképes felsőoktatásból jön ki, és nincs versenyképes felsőoktatás versenyképes tudomány nélkül.

– Hogyan lehetne rendezni a kormány részéről a tudomány szempontjából is megnyugtatóan a jelenlegi helyzetet?

– Igazából az MTA, amivel gazdálkodik, az egy stadionnyi pénz. Szóval én úgy gondolom, hogy inkább pacifizálni kellene, és rászánni azt az egy stadionnyi pénzt a tudományra, a környezetvédelemre, a kultúrára meg a felsőoktatásra. Ezek valójában egy ország költségvetésében aprópénznek számítanak, de egy ilyen intézkedéssel barátivá lehetne tenni azt a réteget, aki véleményalkotás szempontjából nagyon fontos.

– Villámgyorsan teremt pluszforrás a kormányzat, ha vadászati világkiállításról, vagy sportról van szó. Mi állhat annak háttérben, hogy az MTA esetében nem tudnak ilyen egyszerűen megoldást találni?

A Magyar Tudományos Akadémia egy nagyon független fórum, csak a parlamentnek számol be, nem függ semmilyen minisztériumtól. Ez a függetlenség időnként azt jelenti, hogy mondanak ezt, mondanak azt, mondanak amazt – az értelmiségiek már csak ilyenek.

Tehát van, aki liberális, van aki szélsőségesebb, van, aki konzervatívabb. El kell fogadni, hogy az emberek különbözőek, nem menetelhetünk egyformán, egyforma egyenruhában, mint az észak-koreaiak.

Az, hogy ezt a csörtét az ország tudományos világa megsínyli, nem fog látszani. Nem fog bekerülni az újságokba, erről fog beszélni majd pár ember. Most, hogy a tudás a legnagyobb érték azt a gyárakkal ellentétben pikk-pakk el lehet költöztetni. Összecsomagol egy kofferba és el is ment. Ugye azt lehet látni, hogy alig lehet ápolónőt találni Magyarországon, mert, ha van valakinek ilyen végzettsége, és középszinten beszél mondjuk németül, akkor Ausztriában azonnal talál állást. Na most ez ugyanígy igaz a tudósok zömére is, egy fizikusra, egy vegyészre például mindenképp. És ugye ennek az ágazatnak a GDP-termelő képességét hosszú távon tönkre tennék, ezt pedig megsínylené az ország gazdasága is.
 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »