Mi az oka, hogy a kezünk-lábunk hideg, és a testünk fázik, ha közben a külső hőmérséklet magas? A leggyakoribb okok itt olvashatók.
A fázékonyság különösen a nőkre jellemző, részben fiziológiai okoknál fogva, de még inkább a megfázáshoz vezető behatásokra való nagyobb érzékenység, fogékonyság miatt.
Ha valakinek a testtömegindexe (BMI) 18,5 vagy ez alatt van, akkor nem csoda, ha fázik. Nyilván nincs meg ilyenkor a megfelelő testzsír szigetelése. A másik ok, hogy az alacsony BMI megtartása érdekében sokan nem esznek eleget. A kevés kalória lelassítja a metabolizmust, s így nem termelődik elég testhő. Ha ilyen helyzet áll elő, akkor komolyan fontolóra kell venni pár kiló felszedését egészséges ételek fogyasztásával, amelyek sok fehérjét, zsírt és összetett szénhidrátot tartalmaznak.
Ha valaki nehezen viseli a hideget, feltétlenül érdemes a pajzsmirigyalulműködésre is gondolni. Ha nem termelődik elég pajzsmirigyhormon, akkor lelassul az anyagcsere, s ez megakadályozza, hogy a szervezet elég hőt termeljen. Ennek egyéb jelei a ritkuló haj, a száraz bőr és a fáradtság. A problémát gyakran jódhiány okozza. Tanácsért mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.
Ez az egyik leggyakoribb oka a krónikus fázásnak. A vas kulcsfontosságú ásványi anyag, amely a vörösvérsejteknek segít elszállítani az oxigént a test minden részébe, így befolyásolja a sejtek hőtermelő képességét is. Elegendő vas nélkül a vörösvértestek nem tudják hatékonyan elvégezni a feladatukat, és reszketni kezdünk. A vastartalmú táplálékkiegészítők sokat segíthetnek, de az egészséges étkezés (hús, tojás, leveles zöldségek, például spenót, a tenger gyümölcsei) segítenek helyreállítani az egyensúlyt.
Ha a kéz és a láb mindig hideg, mint a jég, de a szervezet egésze a komfortzónán belül van, akkor valószínűleg keringési probléma miatt nem áramlik elég vér a végtagokba. Ennek a szív- és érrendszer betegsége lehet egyik oka. Ha a szív nem pumpál vért hatékonyan, vagy elzáródnak az artériák, az megakadályozza a vér eljutását a kéz- és lábujjakba. A dohányzás szintén a probléma forrása lehet, mivel a vérereket összeszűkíti. Egy másik ok a Raynaud-kór lehet, amelyben hideg hatására hirtelen összeszűkülnek az erek, és kipréselik a vért főleg a kéz, de néha a láb ujjaiból.
Nagy pusztítást okoz az idegrendszerben, így hatással van azokra a szabályozó mechanizmusokra az agyban, amelyek befolyásolják a testhőmérsékletet. Egyelőre nem világos, hogy ez miért történik, a vizsgálatok arra utalnak, hogy a stresszt az agy nem képes feldolgozni, ha nincs elég minőségi alvási idő, ez pedig a hipotalamusz aktivitását csökkenti, ahol a testhőmérséklet szabályozása is történik.
A felnőtt emberi test akár 60 százaléknyi vizet is tartalmazhat. A víz pedig segít a testhőmérséklet szabályozásában. A megfelelően hidratált szervezetben a víz csapdába ejti a hőt, és csak lassan engedi el, miközben a test hőmérséklete egy kényelmes zónában marad. Kevesebb víztartalom mellett a test sokkal érzékenyebb a szélsőséges hőmérsékletekre. A víznek a zavartalan anyagcserében is szerepe van, ami szintén hozzájárul a kiegyensúlyozott hőháztartáshoz. Ezért napi nyolc pohár vizet ajánlatos meginni.
A szervezetnek a vörösvértestek előállításához van szüksége a B12 vitaminra, amelynek szintje befolyásolja az oxigénszállítás hatékonyságát a testben. A B12-hiány vérszegénység, alacsony vörösvértestszám kialakulásához vezethet, ami krónikus fázást indukálhat. Minél több sovány húst, halat, tejterméket kell a megszüntetése érdekében fogyasztani. Ha az étrendben magas a B12-vitamin mennyisége, mégis rendszeresen megjelenik a fázás miatti reszketés, érdemes elvégeztetni egy B12-tesztet.
A cukorbetegség súlyos formájában elvezethet a perifériás neuropátiához, ami állandó támadást jelent az idegek ellen, s a kéz és a láb érzékenységét is előidézi. Ha kialakul ez az állapot, az a végtagokban zsibbadást és néha fájdalmat kelt, s az agyba olyan üzenetek is érkeznek, hogy fázik a kéz és a láb. Diabéteszes neuropátia fokozatosan alakul ki, ezért előfordulhat, hogy nem is tűnik fel a megjelenése. De aki cukorbeteg, vagy a betegség tüneteivel küzd (gyakori vizelés, fáradtság és állandó szomjúság), forduljon orvosához.
Az izom hőtermeléssel segít fenntartani a testhőmérsékletet, azaz ha nincs elég izomtónus, az hozzájárul a hidegérzéshez. A nagyobb izomtömeg ösztönzi az anyagcserét, amely ellene hat a fagyos érzésnek. Az edzőteremben olyan gyakorlatokat érdemes végezni, amelyek nagyobb súlyok mozgatásával segítik az izmok felépülését. A növekvő izommennyiség mint valami belső fűthető takaró tartja kellemes hőmérsékleten a szervezetet, s ahogy szélesednek a vállak, úgy fog mérséklődni a reszketésre való hajlam.
Forrás: health.com
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
