Rengeteg a rejtély, a megválaszolatlan kérdés a tarnaszentmáriai templommal kapcsolatban, amelyet Magyarország legrégebbi, ma is működő katolikus templomának tartanak.
Megoszlik a történészek, építészek véleménye arról, hogy mikor építhették Tarnaszentmárián a Boldogasszony-templomot. Ám abban egyetértés van, hogy a 10–11. század fordulójától ez az éke a Heves megyei településnek. Magyarország legrégebbi, ma is működő katolikus temploma a keleties motívumkincset is tükröző szakrális építmény.
A településről és környékéről a 3. századból maradtak olyan emlékek, amelyek arra utaltak, hogy már ekkor is lakott volt: vandálok és szarmaták éltek akkor ezen a tájon.
Találtak a templom hajójának közepén egy családi sírhelyet; ebben őskori, Árpád-kori és középkori edénytöredékek is voltak. A szakemberek szerint az altemplombeli sírhelyet többször megbolygatták, a feltáráskor már üres volt. Egyes kutatók Géza fejedelem egyik lányának udvarházaként emlegetik a települést, és az ő sírjának tartják a nyughelyet; míg más források szerint a fejedelem testvérének, Mihálynak temetkezési helye lehetett a sír.
Annyi bizonyos, hogy a török megszállás alatt a templom súlyosan megrongálódott; 1734-ben helyreállították, és Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. 1849 után bővítették a templomot, harmadával meghosszabbították a hajót. A torony szintén a 19. században épült, érdekessége, hogy a kupoláját is kőből faragták ki. Tarnaszentmária lakói a szénégetés, földművelés mellett kőfaragásból éltek, a falu ez utóbbi tevékenység egyik központjának számított a térségben.
A mai formáját az 1977-től 1986-ig tartó műemléki feltárás és felújítás során nyerte el. Hazánk talán legrégibb és legkisebb, ma is működő temploma egyhajós, keletelt, amelyhez a 19. század második felében készült nyugati homlokzati torony. A szentély alatt íves apszisból álló altemplom van, az egykori oltár alatti sírhellyel. Ősi jellegű az épület déli oldalán kívül futó „szalagfonatos csomódísz”. Ezt a jelet Salamon-keresztnek (-csomónak) is mondják. A középkori hiedelemvilág úgy tartotta, hogy ez távol tartja a bajt.
Négy színes oszlop áll a szentélyben, a vörös és szürke kövek az életet és a halált szimbolizálják.
Az altemplomnak egy csodát is tulajdonítottak: egy család rendszeresen járt ide vak kislányukkal, akinek javulás állt be az állapotában.
Forrás és fotó: NEK Titkárság/Magyarország műemlékjegyzéke
Videó: Szent István Televízió
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
