Ezekre az élelmiszerekre is ársapka kerülhet

Hamarosan újabb élelmiszerekre kerülhet ársapka, ennek várható bejelentése a szerdai kormányinfó lesz. Ezek azok a termékek lehetnek, amelyeknek legalább 40 százalékkal emelkedett az áruk egy év alatt – egyelőre azonban nem tudni, hány ilyen termék lesz végül.

Eddig ársapka a kristálycukron, a búzafinomliszten, finomított napraforgó-étolajon, sertéscombon, illetve csirkemellen, csirkefarháton, a csirkeháton, illetve csirkeszárnyvégen, illetve az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 százalékos zsírtartalmú tehéntejen volt.

Az Mfor most közzétett egy listát azokról a termékekről, amelyek minimum 40 százalékkal drágultak egy év alatt. (Zárójelben a drágulás mértéke százalékban.)

  • Sajt, trappista, tömb, kg (95)
  • Rétesliszt, kg (94)
  • Kenyér, fehér, (92)
  • Félbarna kenyér, kg (92)
  • Vaj, legalább 80 százalékos zsírtartalom (87)
  • Tejföl, 20 százalékos zsírtartalom (86)
  • Zsemle, 1 db (84)
  • Tejföl 12 százalékos zsírtartalommal, (75)
  • Hírdetés

  • Tejes margarin (75)
  • Sertészsír, (72)
  • Spagetti, (68)
  • Pasztőrözött ESL tej, 1,5 százalékos (67)
  • Csirkecomb (65)
  • Pasztőrözött ESL tej, 2,8 százalékos (62)
  • Bontott csirke (59)
  • Marhahús, rostélyos (59)
  • Őrölt kávé 200–250 (58)
  • Tojás, 10 darab (56)
  • Az ársapkát több közgazdász kritizálta korábban. „Az, hogy összességében nagyobb élelmiszer-infláció jött volna, mint ársapkák nélkül, ezt nem lehet kijelenteni, ilyen kutatási adat nincs, de azt ki lehet jelenteni, hogy az ársapkák nem voltak képesek megfékezni az egészen brutális élelmiszer-inflációt” – fogalmazott Tóth Levente, a Bank360 elemzője. Az élelmiszerek az elmúlt egy évben átlagosan 35,2 százalékkal drágultak. „Ha adott termék ára rögzítésre kerül, akkor az a statisztikában annak a terméknek a súlyával egy nulla szorzót kap, tehát ténylegesen és fizikailag mérsékelné az árindexet, ha a kereskedők nem hárítanak ezt át más termékek árába, mint ahogy eddig is ez történt” – mondta Molnár László, a GKI vezérigazgatója. Ezért a fogyasztó semmit nem nyer, hanem globálisan bukik mindenki. Arról nem is beszélve, hogy az árstopos termékekből hiány alakul ki – tette hozzá.

    (24 nyomán)


    Forrás:kuruc.info
    Tovább a cikkre »