Irán a jövőben nem tartja be az atomlétesítményei számára dúsított uránnak a nemzetközi szerződésben megszabott szintjét – közölte vasárnapi sajtótájékoztatóján Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes az al-Majadín televízió jelentése szerint.
A hivatalos bejelentés szerint Teherán néhány óra múlva megkezdi a 3,67 százalékosnál magasabb szinten dúsított urán előállítását. Aragcsi hozzátette, hogy Teherán erre a lépésre azután szánta el magát, hogy az európai partnerek nem tettek eleget vállalt kötelezettségeiknek.
Irán és hat nagyhatalom 2015-ben Bécsben állapodott meg arról, hogy az iráni atomprogram korlátozása fejében fokozatosan feloldják a Teherán ellen elrendelt szankciókat. Az iráni atomprogram körül 2018 tavaszán újultak ki ismét a feszültségek, amikor Donald Trump amerikai elnök felmondta az atomalkut és újból az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat rendelt el.
A Fars félhivatalos iráni hírügynökség korábban jelentette, hogy Abbász Aragcsi iráni nukleáris főtárgyaló vasárnap további korlátozásokat jelent be az említett egyezmény keretében vállalt egyes kötelezettségeinek végrehajtása terén.
Iránban hétfőn meghaladta az alacsonyan dúsított uránkészlet mennyisége a 2015-ös atomalkuban kiszabott 300 kilogrammos felső határt, annak ellenére, hogy a szerződés európai aláírói felszólították Teheránt: tartsa magát a megállapodásban vállaltakhoz.
Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter akkor be is jelentette: Irán a következő lépésként a 3,67 százalékosnál egy kicsivel nagyobb mértékben dúsított uránt fog előállítani.
A francia elnöki hivatal szombat este közleményében arról tájékoztatott, hogy Emmanuel Macron államfő több mint egy órán át tárgyalt telefonon Haszan Róháni iráni elnökkel, és abban állapodott meg vele, hogy július 15-ig megvizsgálja a párbeszéd folytatásának lehetőségét az atomalkut aláíró országokkal. Az elkövetkező napokban az elnök folytatja a konzultációkat az iráni hatóságokkal és az érintett nemzetközi partnerekkel, hogy csökkenjen az iráni atomprogram miatti feszültség. A közlemény szerint Macron komoly aggodalmának adott hangot a nukleáris megállapodás „meggyengülése”, illetve ennek lehetséges következményei miatt.
A szerződésben részes országok, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Kína, Oroszország és Irán vezető tisztségviselői a múlt pénteken megbeszélést folytattak az atomalku megmentése érdekében. A fórumon Irán közölte, hogy az európai országok nagyon kevés kereskedelmi támogatást ajánlottak neki cserébe azért, hogy elálljon a készletek meghaladásáról szóló tervétől. Teherán lépése válasz arra, hogy Donald Trump amerikai elnök tavaly májusban egyoldalúan felmondta az atomalkut, és azóta több szankciót is életbe léptetett az iszlám köztársasággal szemben.
Teherán egy évvel később, 2019. május 8-án jelezte, hogy a szerződés többi aláírójának hatvan napja van arra, hogy segítsen kivédeni az amerikai büntetőintézkedések hatásait, és ezzel megmentse az atomalkut.
Júniusban két incidens is történt az Ománi-öbölben, először négy, majd két olajszállító tankerhajót ért támadás. Az amerikaiak mindkét akcióval Iránt vádolták, Teherán azonban tagadja a vádakat. Az Alfahírnek nyilatkozó szakértő szerint az első szabotázs mögött nagy valószínűséggel valóban a persza állam állt, ám a második esetében nem zárta ki a annak a lehetőségét sem, hogy szaúdi provokációról van szó, vagy a Forradalmi Gárda valamelyik tábornokának önálló akciójáról.
Június 20-án az iráni légvédelem lelőtt egy amerikai drónt. Az incidenssel kapcsolatban az Egyesült Államok közel-keleti katonai műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (Centcom) azt közölte, hogy a drónt a Hormuzi-szoros fölött, nemzetközi légtérben lőtte le egy iráni föld-levegő rakéta. Teherán ezzel szemben többször leszögezte: a drón iráni légtérbe hatolt be, és a dél-iráni Hormuzgán tartomány fölött lőtték le. A The New York Times azt írja, Donald Trump légicsapásokkal akart válaszolni az incidensre, ám, miután tájékoztatták róla, hogy ez hány halálos áldozattal járna, az utolsó pillanatban lefújta az akciót. Az Alfahírnek ugyanakkor Szalai Máté, Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója azt mondta, számára ez inkább „kommunikációs fogásnak” tűnik, amellyel Washington azt akarta üzenni Teheránba: Amerika bármikor képes csapást mérni, másrészt: ha racionális megfontolások felmerülnek, akkor el is állhatnak ettől.
Donald Trump az eset után úgy nyilatkozott: nem akar háborút Iránnal.
„Nem keresem a háborút, de ha kitörne, olyan lenne, amilyet még sosem láttunk, minden megsemmisülne”
– momdta az Egyesült Államok elnöke. A drón lelövésére végül itáni katonai számítógépes rendszerek elleni kibertámadással válaszoltak.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
