Ez lett a szabadságharcból: Navracsics azt kérdezi Brüsszeltől, milyen területeken kell még retorzióktól tartani

Az európai uniós forrásokért felelős miniszter január 25-26-án tárgyal Brüsszelben az Erasmusról Johannes Hahn költségvetési és Mariya Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosokkal, értesült az atv.

A lap kormányzati forrásokra hivatkozva azt írja, a tárgyalások középpontjában ugyan az Erasmus és a Horizont programok állnak, Navracsics egy olyan „listáról” is szeretne tájékozódni, hogy mely területek, kik esetén kell adott esetben még az Erasmushoz hasonló brüsszeli „retorziótól” tartani.

Navracsics a két érintett biztosnak levelet is írt az ügy kirobbanását követően. Ebben úgy fogalmazott,

Hozzátette, az Erasmus+ és a Horizont Európa programok nagyban járulnak hozzá a részt vevő hallgatók, oktatók és kutatók európai identitástudatának megerősödéséhez és személyes európai integrációjukhoz. Navracsics szerint ennek az ellehetetlenítése nemcsak a programból kimaradó magyar embereknek, hanem az egész európai közösségnek okoz visszafordíthatatlan károkat.

„A hallgatói és oktatói sérelmek megelőzéséért tisztelettel kérem, hogy sürgősen tisztázzuk a félreértéseket annak érdekében, hogy a jövőben ne születhessenek az európai uniós intézmények részéről megalapozatlan és jogsértő döntések, valamint a már elfogadott és hatályba lépett intézkedéseket késedelem nélkül módosítsák” – kérte a biztosoktól a levelében.

Mint ismert, a Bizottság döntése értelmében nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi felsőoktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy ilyen alapítványok tartanak fenn.

Navracsics korábban arról beszélt, reméli, félreértésről van szó, mire a Bizottság közölte, hogy szó nincs ilyesmiről. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón tűrhetetlennek nevezte a döntést, és kijelentette, ha nem születik gyors megoldás, bíróság elé viszik az ügyet. Orbán Viktor miniszterelnök pedig úgy kommentálta a történéseket: „ha Brüsszel nem fizet, mi fizetünk.”

(24)