Moszkva szándékosan támaszt teljesíthetetlen követeléseket a NATO-val szemben – jelentette ki szombaton Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).
Stoltenberg úgy vélte, jelenleg a legnagyobb veszélyt a nagyarányú katonai mozgósítás és a háborús retorika elegye jelenti, melynek révén az orosz vezetés teljesíthetetlen elvárásokat támaszt a NATO felé, majd katonai következményekkel fenyegetőzik.
– NATO will make sure that Russia sees high costs coming with attack on Ukraine
– Ready to reinforce presence on NATO’s eastern flank quickly if needed
– If Russia wants less NATO at its borders, it gets more pic.twitter.com/Ufq9VPOqrB
— TRT World Now (@TRTWorldNow) February 19, 2022
Stoltenberg az alapvető európai értékek és az európai biztonság elleni nyílt támadással vádolta Moszkvát, és hangsúlyozta, hogy a NATO tagországai teljes mértékben elkötelezettek egymás védelmében.
Bár Moszkva megpróbálja visszaforgatni a történelem kerekét azáltal, hogy újrateremtené a Szovjetunió idején fennálló befolyási övezetét, a NATO-tagországok egységesek, "és minden szükséges lépést megtesznek a saját és szövetségeseik védelmében" – mondta a főtitkár.
Von der Leyen szankciókkal fenyegetőzött
Az ülésen felszólalt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki kijelentette: Oroszország jövőbeni gazdasági boldogulását kockáztatja Ukrajna esetleges megszállásával, egy ilyen lépés ugyanis rendkívül súlyos pénzügyi és gazdasági szankciókat vonna maga után. Azzal vádolta Moszkvát, hogy "durva kísérletet tesz a nemzetközi rend szabályainak felülírására".
— Tony Norfield (@StubbornFacts) February 19, 2022
Von der Leyen egyúttal azt vetette az orosz kormány szemére, hogy – Kínával együtt – a nemzetközi status quo megváltoztatására törekszik, az erősebb jogát a jogállamiság fölé helyezné, az önrendelkezés helyébe pedig a megfélemlítést állítaná.
Biden négere példátlan büntetést ígért
Soha nem látott súlyosságú gazdasági büntetőintézkedésekkel válaszol az Egyesült Államok és szövetségeseinek egységes közössége, ha Oroszország ráront Ukrajnára – jelentette ki Kamala Harris amerikai alelnök szombaton az 58. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).
Kamala Harris a világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumán azt hazudta, hogy országa továbbra is nyitott az egész Európa biztonságát fenyegető orosz-ukrán konfliktus diplomáciai megoldására.
Ugyanakkor egyelőre "az orosz agresszió forgatókönyve" valósul meg, "nyilvánvaló provokációkról kapunk jelentéseket, és azt látjuk, hogy Oroszország félretájékoztat, hazugságot és propagandát terjeszt".
— Aamer Madhani (@AamerISmad) February 19, 2022
Azonban az Egyesült Államok és szövetségesei az utóbbi hónapokban megerősítették egységüket és határozottságukat. Így ha Oroszország "ismét" "támadásra vetemedik" Ukrajna ellen, "gyors, kemény és egységes" gazdasági szankciók következnek, amelyek Oroszország pénzügyi rendszerét és kulcsfontosságú iparágait sújtják.
A gazdasági büntetőintézkedések mellett tovább folytatódna a NATO keleti szárnyának megerősítése is – fejtette ki az amerikai alelnök, hozzátéve, hogy a térségbe érkező katonák ugyan nem harcolnának Ukrajnában, de a NATO-tagállamok területének "minden egyes négyzetcentiméterét megvédik".
Boris Johnson is szankciózna
Boris Johnson brit miniszterelnök a lehetséges szankciókról elmondta, hogy Oroszországnak "stratégiailag fontos" személyeket és vállalkozásokat szemeltek ki. A büntetőintézkedések lehetetlenné tennék, hogy ezek az emberek és cégek tőkéhez jussanak a londoni pénzügyi piacokon – mondta.
The PM will plead to avoid unnecessary bloodshed in Ukraine crisis
It is Mr Johnson’s third trip to Europe for talks over conflict in eastern Europe https://t.co/hrbuwtxlwu
— Chootchy Face (@chootchyface) February 19, 2022
Az Ukrajna elleni orosz támadás "villámháború" volna, de "évekig tartó megtorlás" követné a Nyugat részéről – húzta alá a brit kormányfő, hozzátéve, hogy London az amerikai partnerekkel és az Európai Bizottsággal is egyeztette a kilátásba helyezett szankciókat.
Kamala Harris és Boris Johnson egyaránt hangsúlyozta, hogy nem lehet erőszakkal megváltoztatni országok határait. Boris Johnson kiemelte: nem lehet eltűrni, hogy Oroszország "megzsarol" európai országokat, és a Nyugat más térségek, például Dél-Ázsia, benne Tajvan helyzetére tekintettel sem teheti meg, hogy magára hagyja Ukrajnát.
Olaf Scholz: nem lehet átrajzolni az országhatárokat
Kiállt a határok sérthetetlensége mellett Olaf Scholz német kancellár is, aki aláhúzta: csak akkor lehet megőrizni a békét Európában, ha mindenki elfogadja, hogy nem lehet átrajzolni a kontinens országainak határait.
Az orosz-ukrán konfliktus diplomáciai rendezésének esélyéről szólva hangsúlyozta, hogy "nem lehetünk naivak", és "észre kell vennünk, amit látunk", jelesül azt, hogy minden katonai feltétel adott az Ukrajna elleni orosz támadáshoz.
Szembe kell nézni azzal, hogy "ismét háború fenyeget Európában". A folyamatok alakulását azonban nem lehet megjósolni, "valamilyen hübriszvírussal fertőződhetett meg", aki ilyesmire vállalkozik – mondta Olaf Scholz.
Says “must not be naive” but keep trying diplomacy.
“Dangerous situation” a Germany and EU “ready to decide on instant sanctions in case of Russian military aggression”. pic.twitter.com/2aYDNQPmFf
— Michaela Kuefner (@MKuefner) February 19, 2022
A német kancellár nevetségesnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök azon kijelentését, hogy népirtás zajlik a kelet-ukrajnai Donyec-medencében. Hozzátette, hogy nincs napirenden Ukrajna NATO-tagsága, pedig Putyin éppen Ukrajna esetleges felvételének kockázatával indokolja tetteit. Az orosz elnök "teljes tévedésben van" – mondta Olaf Scholz.
A konferenciát egyébként 1991 óta először orosz résztvevők nélkül rendezték. Az 58. MSC-t megnyitó pénteki köszöntőjében a tanácskozás szervezőbizottságának 15 év után távozó elnöke, Wolfgang Ischinger kifejezte sajnálatát Oroszország távolmaradása miatt. Hangsúlyozta: mindig igyekeztek gondoskodni arról, hogy a konferencián minden nézőpont megjelenjen.
Az MSC-re a koronavírus-világjárvány miatt a szokásos mintegy kétezer helyett nagyjából 600 vendéget hívtak meg, köztük bő 30 állam-, illetve kormányfőt és száznál is több minisztert. A bajor főváros egyik leghíresebb szállodájában, a Hotel Bayerischer Hofban rendezett tanácskozásra meghívták például Volodomir Zelenszkij "ukrán" elnököt, Olaf Scholz német kancellárt és Kamala Harris amerikai alelnököt. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is meghívást kapott. Ők arra hivatkozva hárították el a részvételt, hogy szerintük az MSC elveszítette objektivitását.
(MTI nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
