Tavaly Kínában jártam, s jópofának gondolt poénként szuvenír gyanánt egy katonazöld hátizsákot hoztam az akkor tizenhat éves fiamnak. Az ajándékon Mao képe díszelgett. Ábel undorral fogta a két ujja közé, és kikérte magának: csak nem gondolom, hogy egy diktátor arcmását fogja hurcolászni? Elszégyelltem magam: lám, az új generáció sokkal normálisabb, mint mi vagyunk. Demokráciában nem ismernek tréfát.
Azóta célzatosan figyelem, mi a helyzet a diktatórikus nosztalgiával? Nos, a balliberális szubkultúrában még mindig virágzik a lenini-sztálini alapozású forradalmárkultusz. Még mindig kikerül a pólóra és a szobafalra Che Guevara, ez a politikai szörnyeteg, aki Fidel Castróval vállvetve csinált Kuba szigetéből bolsevik skanzent. S nem utolsósorban: exportálta a forradalmat. Úgy gondolta, idővel egész Latin-Amerikából egyetlen nagy Kubát csinálhat. Úgy is halt meg nyomorultul, a helyi fényes ösvényen.
Történelmi bűn nem vész el, csak átalakul. Amerika átvette a bolsevik módszert (a célt nem), demokráciaexportnak nevezte, ürügyül a világhegemónia fenntartására. A hegemónia töredezőben, a szabadságexport eszméje foszladozóban, a saját szobraikkal sem tudnak már mit kezdeni. Az Európai Unió saját kétes „értékeit” exportálná a tagállamokba a szuverenitásuk lopakodó elvételével: a fényes ösvényen ők birodalmat építenének, kihagyva a betelepítési projektből a zavaró tényezőként jelentkező népet, a kontinens őslakosságát.
Vannak aztán magánvállalkozók, akik eszement eszméket, jól kamatozó üzleteket exportálnának, mint például az amerikai állampolgár George Soros. Exportál tőkét, ideológiát, emberi jogi harcnak álcázott diverziót, s ha kell, konkrét forradalmakat is. Ne cifrázzuk: a mindenféle jelzős forradalmakért, Grúziáért, Ukrajnáért a nürnbergi normák szerint háborús bűnösként kellene elítélni.
Mindez azért érdekes, mert Soros kipróbált embere, Szrgya Popovics a napokban a magyar Parlament közelében tartott forradalomexportőri továbbképzést. Miután Soros és függelékei rádöbbentek, hogy a magyar politikai rezsimet demokratikus úton nem lehet megdönteni (ha lehetne, a hétéves össztűz alatt már megtörtént volna), jöjjön a Majdan-recept, vagy épp a szerbiai Otpor-mozgalom forgatókönyvének koppintása.
Lehet azt mondani, hogy a világ számos országában zavargásokat generáló, kormányokat megbuktató Popovics budapesti látogatása nem az őszi polgári engedetlenségi akciók előkészítésének része, de ilyen alapon Che Guevara is csupán turista volt ama fényes ösvényen. A Soros-hálózat számos alkalommal támogatta a szerb aktivistát és szervezeteit, amelyeknek többek közt Szlobodan Milosevics szerb államfő megbuktatásában és a háborúba torkolló szíriai zavargásokban is jelentős szerepük volt.
A Soros-aktivisták, köztük Gulyás Márton és Schilling Árpád által emlegetett, Orbán Viktor nemzeti kormányát elmozdítani szándékozó polgári engedetlenségi megmozdulások előkészítése nyilván messzemenően független az Útmutató a forradalomhoz című könyv népszerűsítésétől: afféle l’art pour l’art performansz.
Popovics, az anarchia és a felforgatás bibliájaként is emlegetett írás szerzője a 2000-es szerb diákmozgalom vezetője volt. A Los Angeles Times korabeli cikke szerint Soros az Otpor (Ellenállás) nevű szervezeten keresztül finanszírozta Popovicsék tevékenységét: ennek köszönhetően tudtak sok millió plakátot és szórólapot nyomtatni, valamint a médiában politikai hirdetéseket fizetni. Aztán internacionalizálódott a biznisz.
Popovics 2003-ban megalapította a CANVAS nevű nem kormányzati szervezetet (NGO-t), s ennek révén több mint ötven országban képeztek ki aktivistákat a hatalmon lévő kormányok megbuktatására. Ez már egy kész forradalom-külkereskedelmi minisztérium. Egyfajta bulihangulatot teremtve viccessé, mókássá próbálják tenni az „ellenállást”, akár az Oktogonon táborozó spontán forradalmárok. És mindenütt támaszkodnak a Soros-hálózat helyi erőire, aktivistáira is.
Az a kérdés: kell-e nekünk exportált forradalom? S ha nem, akkor mi a teendő a feketéző exportőrökkel? Hamar meg kéne találnunk a választ, különben a Parlament mellől könnyen becsusszanhatnak a Parlamentbe. Che Guevara-pólóban, Mao-nyomatos hátizsákkal.
Csontos János – www.magyaridok.hu
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
