Niger hat éven át volt az Európa felé tartó közép-afrikai migránsok sivatagi elosztóhelye.
A szaharai ország ugyanis uat biztosított Közép- és Nyugat-Afrika felől Líbiába, ahonnan a csempészek hajói Európa felé indultak.
Mára azonban megváltozott a helyzet.
A líbiai miliciák brutalitása miatt sokan innen térnek vissza hazájukba Európa helyett.
“A Bengáziban szerzett élményeim nagyon kemények. Őszinte leszek, nagyon sok fekete van ott Afrkából, a líbiaiak fogva tartják és bezárják őket. 350 dollárt követelnek, amiért azt ígérik, hogy felraknak egy Európába induló hajóra. Odaadod a pénzt, várod hogy hajóra rakjanak. De ehelyett ismét elfognak, elvisznek egy másik helyre, ahol minden nap megvernek és egy farmon kell dolgoznod” – mondta egy Libériából érkezett férfi.
“Akkor is vernek, ha a családoddal beszélsz telefonon”
“A líbiaiak vadállatok, engem is csak a jóisten mentett meg. Máig nem tudom, hogyan éltem túl. Nagyon sok barátom halt meg a szemem előtt. Általában elvisznek egy házba, minden nap megvernek. Akkor is vernek, amikor a családod hív telefonon. Hallhatják a hangokat. Így ösztönzik őket arra, hogy küldjenek pénzt. Nagyon sokan meghaltak, vagy megnyomorodtak a kínzások miatt” – mondta egy gíneai migráns.
Agadez a migránsok fő elosztóközpontja. A csempészek innen viszik Líbiába az embereket és általában innen fordulnak vissza azok, akik meggondolják magukat. Ők innen a fővárosba mennek.
“Két napja érkeztünk Agadezből. Most készülünk vissza, a hazánkba. Úgy halottuk, hogy itt, Nigerben a Nemzetközi Migrációs Szervezet segít a hazánkba való visszatérésben. Ezért jöttünk ide, hogy találkozzunk velük “– mondta egy migráns.
“Nagyon nehéz átjutni Líbián, nagyon sokakat megkínoztak”- tette hozzá egy férfi.
Adják-veszik az embereket, a dzsihadisták is benne vannak
Az embercsempészet nemzetbiztonsági kockázatot jelent az ország számára, hiszen a bandák gyakran szövetkeznek a dzsihadistákkal is.
“A honfitársainkat adják-veszik, kihasználják őket a csempészek, akik fegyverkeresedelemmel is foglalkoznak a régióban“ – mondta Niger védelmi minisztere, Kalla Moutari.
Niger most egyfajta csendőr-szerepet játszik a régióban. Az Európai Unió segítségével őrzi a határait és lép a csempészek ellen. Sokakat ez a gyarmati múltra emlékeztet.
“Niger felajánlotta a hadseregét azért, hogy megakadályozza az emberek beáramlását Líbiába, Algériába. A zsoldosok tesznek pénzért ilyesmit. Egy szuverén állam fellépését nem lehet erre korlátozni” – mondta egy egyetemi tanár, Souley Aji.
Sokan nem akarják, hogy elapadjon a migránsok árja
Sokak üzletét rontja az, hogy elülni látszik a migrációs hullám és itt nem csak a csempészekről van szó. Boltosok, sofőrök és busztársaságok panaszkodnak a kieső bevételre.
“Most csak napi egy buszunk jár és az sincs teli. Mindez azért van, mert hanyatlik az illegális migráció. Az emberek már nem akarnak Európába menni”- mondta egy busztársaság alkalmazottja.
“Nem mondanám azt, hogy teljesen megszűnt a csempészet, de Niger sok mindent tett a biztonság, a csempészek elleni fellépés és a járműveik lefoglalása terén. Ezt persze összekötöttük a fejlesztési támogatásokkal, hogy lehetőséget teremtsünk számukra az újrakezdésre “ – mondta az Európai Unió nagykövete, Raul Mateus Paula.
Az Európai Unió összesen közel egymilliárd euróval támogatja Nigert és azt, hogy a migránsok új életet kezdjenek saját hazájukban.
Euronews
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
