Február 4-én sokakat meglepett, hogy az Egyesült Arab Emírségekbe látogató Ferenc pápa és a szunnita iszlám legfőbb vallási központjának vezetője, az al-Azhar egyetem és mecset főimámja az Abu-Dzabiban megrendezett vallásközi találkozón közös nyilatkozatot írtak alá.
A közös nyilatkozatban az aláírók azt is kérik, hogy tanulmányozzuk és terjesszük ezt a jelentős dokumentumot. Az eredetileg arabul kiadott dokumentum magyar fordítását teljes egészében közreadjuk.
DOKUMENTUM AZ EMBERI TESTVÉRISÉGRŐL
A VILÁGBÉKE ÉS A BÉKÉS EGYÜTTÉLÉS ÉRDEKÉBEN
ELŐSZÓ
A hit arra készteti a hívőt, hogy a másikban testvért lásson, akit támogatnia és szeretnie kell. Hite Istenben, aki megteremtette a világmindenséget, a teremtményeket és az összes emberi lényt – kik egyenlők az ő irgalmassága számára –, arra szólítja fel a hívőt, hogy kifejezze ezt az emberi testvériséget, óvja a teremtést és az egész világot, és támogasson minden embert, különösen a leginkább rászorulókat és a legszegényebbeket.
Ebből a transzcendens értékből kiindulva, a testvériség és a barátság légkörében tartott találkozókon osztoztunk a mai világ örömeiben, bánataiban és problémáiban, egyrészt a tudományos és műszaki fejlődésnek, a gyógyászati eredményeknek, a digitális korszaknak, a tömegkommunikációnak a szintjén; másrészt a szegénységnek, a háborúknak, a világ különböző részein élő sok fivérünk és nővérünk szenvedéseinek szintjén, mely szenvedéseknek az okai a fegyverkezési verseny, a társadalmi igazságtalanságok, a korrupció, az egyenlőtlenségek, az erkölcsi romlás, a terrorizmus, a hátrányos megkülönböztetés, a szélsőségesség, és sok más.
Ezekből a testvéries és őszinte eszmecserékből, melyekben részünk volt, és az összes ember fényes jövőjét illetően reményteljes találkozóból született meg ennek az „Emberi testvériségről szóló dokumentum”-nak az ötlete. Ez egy őszintén és komolyan átgondolt dokumentum, jó és tisztességes akaratok közös nyilatkozata, mely arra hívja mindazokat, akik szívükben hordozzák az Istenben és az emberi testvériségben való hitet, hogy egyesüljenek és dolgozzanak együtt, hogy ez útmutatásul szolgáljon az új nemzedékeknek a kölcsönös tisztelet kultúrája felé, annak a nagy isteni kegyelemnek a megértésében, amely az összes embert testvérré teszi.
– Az irgalmasságon alapuló igazságosság a követendő út annak az emberhez méltó életnek az eléréséhez, amelyhez minden embernek joga van.
– A párbeszéd, a megértés, valamint a toleranciát, a másik elfogadását és az emberek közötti együttélést valló kultúra terjesztése nagyban hozzájárulna az emberiség nagy részét érintő számos gazdasági, társadalmi, politikai és környezeti probléma csökkentéséhez.
– A hívők közötti párbeszéd azt jelenti, hogy találkozunk a közös spirituális, emberi és társadalmi értékek hatalmas terében, és ezt befektetjük a vallások által szorgalmazott legmagasabb erkölcsi erények terjesztésébe; azt is jelenti, hogy kerüljük a felesleges vitákat.
– Az istentiszteleti helyek – zsinagógák, templomok és mecsetek – védelme a vallások, az emberi értékek, a törvények és a nemzetközi egyezmények által garantált kötelesség. Minden arra irányuló kísérlet, hogy megtámadják az istentiszteleti helyeket, vagy merénylettel, robbantással, rombolással fenyegessék azokat, a vallások tanításától való eltérés, továbbá a nemzetközi jog egyértelmű megsértése.
– Az emberek biztonságát fenyegető, mind Keleten és Nyugaton, mind Északon és Délen félelmet, rettegést és pesszimizmust keltő, szánalmas terrorizmusért nem a vallás okolható – még ha a terroristák eszközként használják is –, hanem a vallási szövegek megszaporodott téves értelmezései, az éhezéshez, szegénységhez vezető, igazságtalanságot, elnyomást, arroganciát alkalmazó politikák okolhatók; ezért meg kell szüntetni a terrorista mozgalmak támogatását pénzzel, fegyverekkel, tervekkel, igazolásokkal, médiában való megjelenéssel, és mindezt nemzetközi bűncselekményeknek kell tekinteni, amelyek veszélyeztetik a globális biztonságot és békét. Ezt a terrorizmust minden formájában és megnyilvánulásában el kell ítélni.
– Az állampolgárság fogalma a jogok és kötelességek egyenlőségén alapul, amelynek keretében mindenki igazságosságnak örvend. Ezért el kell köteleznünk magunkat arra, hogy társadalmunkban meghonosítjuk a teljes állampolgárság fogalmát, és lemondunk a kisebbségek kifejezés hátrányosan megkülönböztető használatáról, ami az elszigeteltség és a kisebbrendűség érzését hozza magával; utat készít az ellenségeskedéshez és a viszályhoz, elveszi egyes állampolgárok sikereit, vallási és polgári jogait azáltal, hogy hátrányosan megkülönbözteti őket.
– A Nyugat és a Kelet közötti kapcsolatra vitathatatlanul, kölcsönösen szükség van, az nem helyettesíthető és nem szabad elhanyagolni, hogy mindkettő gazdagodhasson a másik civilizációjával, a kultúrák cseréje és párbeszéde révén. A Nyugat orvosságot találhatna a Kelet civilizációjában a materializmus uralma által okozott némely spirituális és vallási betegségére. A Kelet pedig sok olyan tényezőt találhatna a Nyugat civilizációjában, amelyek segíthetik, hogy kilábaljon a gyengeségből, a megosztottságból, a konfliktusokból, valamint a tudományos, technikai és kulturális hanyatlásból. Fontos figyelmet fordítani a vallási, kulturális és történelmi különbségekre, amelyek elengedhetetlen szerepet játszanak a személyiség, a kultúra és a civilizáció alakításában Keleten; és fontos, hogy megszilárdítsuk az egyetemes és közös emberi jogokat, hogy segítsünk biztosítani a méltóságteljes életet az összes keleti és nyugati ember számára, elkerülve a kettős mérce politikájának használatát.
– Elengedhetetlenül szükséges, hogy elismerjük a nők oktatáshoz, munkához és politikai jogaik gyakorlásához fűződő jogát. Ezenkívül dolgoznunk kell annak érdekében, hogy megszabadítsuk őket a saját hitük elveivel és saját méltóságukkal ellentétes történelmi és társadalmi nyomásgyakorlástól. Továbbá védelmeznünk kell őket a szexuális kizsákmányolástól, és attól, hogy puszta árucikként, gyönyörforrásként vagy anyagi haszon forrásaként kezeljék őket. Ezért meg kell állítani minden embertelen gyakorlatot és vulgáris szokást, amely megalázza a nők méltóságát, és dolgoznunk kell annak érdekében, hogy megváltoztassák a törvényeket, amelyek megakadályozzák a nőket abban, hogy maradéktalanul élhessenek jogaikkal.
– A családok és a társadalom kötelessége, hogy védelmezze a gyermekeknek a családi környezetben való felnevelkedéshez, a táplálkozáshoz, az oktatáshoz és a gondozáshoz fűződő alapvető jogait. Ezeket a jogokat biztosítani és védelmezni kell, hogy ne lehessen figyelmen kívül hagyni vagy megtagadni egyetlen gyermektől sem sehol a világon. El kell ítélni minden olyan gyakorlatot, amely sérti a gyermekek méltóságát vagy jogait. Az is fontos, hogy felfigyeljünk azokra a veszélyekre, amelyeknek ki vannak téve – különösen a digitális környezetben –, és bűncselekménynek tekintsük az ártatlanságukkal való visszaélést és gyermekkoruk bármilyen megsértését.
– Az idősek, a gyengék, a fogyatékkal élők és az elnyomottak jogainak védelme olyan vallási és társadalmi szükséglet, amelyet szigorú jogszabályokkal és erre vonatkozó nemzetközi egyezmények alkalmazásával kell biztosítani és védeni.
Végezetül azt kívánjuk, hogy:
ez a nyilatkozat legyen meghívás a megbékélésre és a testvériségre az összes hívő között, sőt, a hívők és a nem hívők között, és az összes jóakaratú ember között;
legyen felhívás minden, élő lelkiismerettel rendelkező emberhez, hogy vesse el az esztelen erőszakot és a vak szélsőségességet; legyen felhívás mindazokhoz, akik szeretik tolerancia és a testvériség vallások által is támogatott és ösztönzött értékeit;
legyen tanúságtétel az Istenbe vetett hit nagyságáról, amely egyesíti az egymástól elszakadt szíveket és felemeli az emberi lelket;
legyen az ölelés jelképe a Kelet és Nyugat, Észak és Dél között, továbbá mindazok között, akik hisznek abban, hogy Isten azért teremtett meg bennünket, hogy megismerjük egymást, együttműködjünk egymással, és egymást szerető testvérekként éljünk.
Ez az, amit remélünk és próbálunk megvalósítani annak érdekében, hogy elérjünk egy olyan egyetemes békét, amelyet minden ember élvezhet ebben az életben.
Abu-Dzabi, 2019. február 4.
Őszentsége
Ferenc pápa
Al-Azhar főimámja
Ahmad Al-Tajjep
Fordította: Tőzsér Endre SP
A fordítás az olasz és angol változatból készült.
Fotó: The National.ae
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
