A Magyar Honvédség vezérkari főnöke szerint az orosz–ukrán háború után fel kellett rázni a hadsereget.
A szomszédunkban kitört háború miatt megváltozott Magyarország biztonságpolitikai helyzete, ez új gondolkodásmódot igényelt a honvédségben is. Két gyakorlaton keresztül már felmérték a törzsek, katonák felkészültségét, reagálóképességét, megtalálták azokat a pontokat, ahol be kell avatkozni. Novemberben jóval szélesebb spektrumú gyakorlatra kerül sor, ahol
nemcsak katonai manővereket hajtanak végre az ország nyolc pontján, de felmérik azt is, hogy a Magyar Honvédség és a civil közigazgatás miként tud együttműködni
– mondta Böröndi Gábor, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke a Magyar Nemzetnek adott interjúban. Megemlítette, létszámban hasonlóra kell gondolni a novemberi gyakorlat során, mint amikor a honvédségnek a határkerítést kellett felépítenie 2015-ben. Akkor a szerb–román–magyar hármas határtól egészen az osztrák határig kellett kitelepülni, nagy számban kellett csapatokat szétbontakoztatni, szállítani, a logisztikát és a hírközlést megszervezni.
Azzal kapcsolatban, hogy korábban bírálat érte azt az utasítását, hogy a katonák személyi fegyverüket is viseljék, kifejtette: „a katonák egy része adminisztratív feladatot lát el, ők csak a lövészeteken találkoznak fegyverükkel. Akkor, amikor a honvédség átfegyverzés alatt áll, azt látnia kell mindenkinek. Nemcsak azt rendeltük el, hogy katonáink hordják a lőfegyvereiket, hanem alakulatonként bajnokságokat is hirdettünk arra, hogy ki tudja az új fegyvert minél előbb szét- majd összeszerelni. Az állampolgárokban pedig tudatosul, hogy a katona az nem más, mint egy, a jogszabályoknak megfelelően fegyvert viselő állampolgár, aki fegyverét a haza védelmében kész is használni”.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
