Az Európai Bizottság új javaslata szerint a tíz évnél idősebb személyautóknak és kishaszongépjárműveknek évente kellene műszaki vizsgára menniük – szemben a jelenlegi kétévenkénti rendszerrel. A cél: fokozott közlekedésbiztonság és a légszennyezés csökkentése. A statisztikák és szakmai szervezetek azonban azt jelzik, hogy a technikai hibák csak elenyésző mértékben járulnak hozzá a közúti balesetekhez.
Statisztikák: elhanyagolható kockázat a rossz műszaki állapot
A szlovák rendőrség adatai szerint 2024-ben mindössze 24 közlekedési balesetet okozott járműhiba. Az előző években ez a szám 20 és 50 között mozgott, ami az összes balesetnek csupán 0,2–0,4%-át teszi ki. A rendőrség szóvivője, Martina Sláviková szerint a balesetek túlnyomó részét nem a műszaki állapot, hanem emberi mulasztások – gyorshajtás, figyelmetlenség – okozzák.
Ennek ellenére az Európai Bizottság célja nem kizárólag a baleset-megelőzés. A tíz évnél idősebb járművek jelentős részét teszik ki a magas károsanyag-kibocsátású gépkocsiknak – főként dízeleknek –, amelyek a városi levegőminőségre is hatással vannak.
Modernizálás és digitalizáció: nem csak szigorításról van szó
A javaslat nemcsak a vizsgálatok sűrűségét érinti. Újdonságok között szerepelnek:
A változások célja hivatalosan az, hogy az uniós közlekedéspolitika lépést tartson az új technológiákkal, valamint támogassa az európai zöld megállapodást és a szabad mozgás elvét.
Körkép-vélemény:
Valójában sokkal valószínűbb, hogy a zöld átmenet kikényszerítése és az autóipar megsegítése a cél. Bürokratikus eszközökkel Brüsszel kényelmetlenné akarja tenni a sofőrök számára a régebbi autók használatát, ami növelni fogja a keresletet az új gépjárművek iránt, és mivel azokra szigorúbb kibocsátási szabályok vonatkoznak, a progresszív, fanatikus klímaharcosok is úgy érezhetik, kaptak valamilyen tőkét a politikai pontszerzéshez. Ráadásul, ha a javaslatot bevezetik, idővel kiterjeszthetik, hogy újabb szabályokat csaphatnak hozzá, hogy elkerüljék az arcvesztést a kudarcos és gazdasági károkat okozó Green Deal miatt.
Szakmai reakciók: fontos a cél, de vitatott az eszköz
Peter Hulman, a Szlovák Műszaki Vizsgaállomások Országos Szövetségének ügyvezetője szerint a javaslat körül indokolatlan pánikkeltés alakult ki. Szerinte a műszaki vizsga épp olyan megelőző eszköz, mint egy egészségügyi szűrővizsgálat, és ésszerű keretek között támogatandó.
A szakember hangsúlyozta, hogy a tagállami jóváhagyási folyamat még hosszú, így a végleges szabályozás formája sokat változhat. A cél – az utak biztonságosabbá tétele és a környezetszennyezés visszaszorítása – nem vitás, ugyanakkor az éves vizsgák bevezetésének hatásossága kérdéses.
A háttér: kapacitás és valós terhelés
A szlovák rendszer jelenleg mintegy 210 aktív műszaki vizsgaállomással működik, és évente több mint 1,3 millió vizsgálatot végez el 1158 szakember. Egy technikus naponta átlagosan 5,3 vizsgálatot tud lebonyolítani. Hulman szerint az új szabályok életbe lépése jelentősen növelné a kapacitásigényt – ami akár minőségi kompromisszumokhoz is vezethetne.
Mi várható?
Az új javaslatokat az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő Európai Tanács is megvitatja. A cél ambiciózus: a halálos közúti balesetek és a súlyos sérülések számának 50%-os csökkentése 2030-ig. Ehhez azonban nemcsak a járművek műszaki állapotát, hanem az infrastruktúrát, a vezetői képzést és a forgalomellenőrzést is fejleszteni kell.
A társadalmi vita tehát még csak most kezdődött. Az állampolgárok és szakmai szervezetek részéről egyaránt fontos lesz a kiegyensúlyozott megközelítés: miként lehet ötvözni a közlekedés biztonságát, a környezet védelmét és a lakosság mindennapi közlekedési lehetőségeit.
Körkép.sk, standard.sk
Nyitókép forrása: Komjáthy Lóránt
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
