Magyarország lassan 13 éve az Egyesült Királyság kiválásával 27 tagra csökkenő Európai Unió tagja. A csatlakozáshoz szükséges lépések azonban már több mint húsz éve megkezdődtek, a hivatalos kérelmet 1994. április 1-jén nyújtottuk be.
Hazánk az első a volt szovjet tömb államai közül, amely felvételi kérelmet nyújtott be az Európai Unióhoz. A dokumentumot Athénban adták át a görög kormánynak. Jeszenszky Géza, akkori külügyminiszter a kérelem előterjesztésénél kihangsúlyozta, az ország visszafordíthatatlanul Európa felé tart. A szándék tehát világos volt, Budapestre azonban még nehéz tárgyalások vártak.
Jeszenszky Géza külügyminiszter 1994. április 1-jén átnyújtotta Theodorosz Pangalosz-nak, az Európai Unió (EU) Tanácsa soros elnökének, a görög kormány európai ügyekért felelős miniszterének Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló hivatalos kérelmét.
A BBC tudósítója így írt hazánkról a csatlakozás kapcsán: Magyarország a kommunista tömb bukása után elöl járt a liberalizációban. A magyar gazdaság minél előbb szeretne felzárkózni a Nyugathoz, és az Oroszországban, illetve a térség más pontjain tapasztalható bizonytalanság miatt Budapest mihamarabb szeretne az Unió tagja lenni. A BBC budapesti tudósítója szerint a magyar felvételi kérelem átadása inkább szimbolikus jellegű, hiszen a legoptimistább szakértő is tudja, hogy sokat kell még várni.
Az Európai Unió hivatalosan a maastrichti szerződés 1993. november 1-jei hatályba lépésével jött létre. Ekkor még az Európai Közösséget alapító 12 ország részvételével (Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) 1995-ben Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozott az újonnan létrehozott unióhoz. 2017-re 28, a Brexittel azonban 27 ország alkotja. 2002-ben 12 tagállamban a nemzeti fizetőeszközöket felváltotta az euró.
Göncz Árpád köztársasági elnök Dr. Somogyi Ferencet címzetes államtitkárrá nevezte ki 1996. június 15-i hatállyal a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkársága vezetői teendőinek ellátására, valamint Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásával kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolására (MTI Fotó: Kegyes András)
Az EU tagállamai az 1997-es luxemburgi csúcson döntöttek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről hazánkkal, amelyek végül 1998. március 31-én indultak meg. A folyamat részeként a csatlakozni kívánó államok az unió egységesített jogrendszerét, gazdasági és politikai követelményrendszerét kell, hogy megvalósítsák.
Az EU tagállamai az 1997-es luxemburgi csúcson döntöttek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről hazánkkal, amelyek végül 1998. március 31-én indultak meg. A folyamat részeként a csatlakozni kívánó államok az unió egységesített jogrendszerét, gazdasági és politikai követelményrendszerét kell, hogy megvalósítsák.
1999-ben a csatlakozási tárgyalások a tagjelöltek által tervezett ütemnél lassabban folytak, s ezzel párhuzamosan egyre több vita keletkezett a tagországok között a bővítés pénzügyi vonzatairól. A bővítés költségvetését végül az 1999-es berlini csúcson fogadták el a tagállamok. Ebben a költségvetési előirányzatban a hat ország csatlakozására még összesen 58 milliárd eurót szántak, az országok száma később nőtt, az összeg pedig csökkent.
1999-ben a csatlakozási tárgyalások a tagjelöltek által tervezett ütemnél lassabban folytak, s ezzel párhuzamosan egyre több vita keletkezett a tagországok között a bővítés pénzügyi vonzatairól. A bővítés költségvetését végül az 1999-es berlini csúcson fogadták el a tagállamok. Ebben a költségvetési előirányzatban a hat ország csatlakozására még összesen 58 milliárd eurót szántak, az országok száma később nőtt, az összeg pedig csökkent.
Orbán Viktor miniszterelnök és Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben 2002. február 20-án, ahol részt vett az Európai Parlament külügyi, emberi jogi, közös biztonsági és védelmi bizottságának ülésén. A másfél órás meghallgatáson Orbán Viktor a magyar csatlakozási folyamatról beszélt (MTI Fotó: Illyés Tibor)
Orbán Viktor miniszterelnök és Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben 2002. február 20-án, ahol részt vett az Európai Parlament külügyi, emberi jogi, közös biztonsági és védelmi bizottságának ülésén. A másfél órás meghallgatáson Orbán Viktor a magyar csatlakozási folyamatról beszélt (MTI Fotó: Illyés Tibor)
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
