Tisztelt Emlékezők, kedves magyar barátaim !
Nagyon nehéz számomra Trianonról beszélni, nagyon elszomorít engem. Nem csak a nagy tragédia miatt, amely 1920-ban sorscsapásként megváltoztatta a magyarságot, amputálta a Magyar Nemzet testét és súlyosan megsértette a magyarság lelkét. Hanem még inkább azért, mert Trianon még mindig a realitásunk, mert még mindig csak ápoljuk és nem gyógyítjuk a véres sebeinket, mert még mindig csak emlékezünk és siratjuk Trianont, de nem teszünk semmit sem ellene.
Még rosszabb: Évről évre még erősítjük Trianont, évről évre a hamis politizálás, a tétlenség és rosszul értelmezett engedékenység miatt még mélyebbé válik a jogtalanság és igazságtalanság.
Örvendetes, hogy június 4. a Nemzet Összetartozás Napjává vált. Örvendetes, hogy most egyre többször a nemzet egyesítésről van szó. De hogyan lehet a nemzet egyesítésről beszélni, ha a trianoni határok még mindig a fejünkben vannak ? Hogyan lehet a trianoni sebeket gyógyítani, ha még mindig hűségesek vagyunk a Trianoni diktátumhoz, hűségesek az utódállamok rendszeréhez és alárendeljük magunkat a határok sértetlenségének elvéhez ?
Annak ellenére, hogy az egész világon nem létezik egyetlen egy nemzetközi törvény vagy nemzetközi norma sem, amely tartalmazná a határok sérthetetlenségének betartásának kötelezettségét ?
Ilyen nemzetközi norma nem létezik. De létezik egy nemzetközi norma, amely minden népnek garantálja az önrendelkezéshez való jogot. ( A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1. Cikkelye: „ Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket“). Ez a jog méghozzá kötelező jog, ius cogens. Erről a jogról nem lehet lemondani, minden szerződés, amely megszegi ezt a jogot, semmis.
Ezt már hányszor elmondtuk az elmúlt 20 év alatt ! És hány nép élt az előző 20 évben ezzel a joggal ! Hány ENSZ határozat erősítette meg a népek önrendelkezési jogát ! A NATO is 1999-ben változtatta meg az előző doktrínáját és eltért a feltételek nélküli területi szuverenitástól. Az ENSZ Nemzetközi Bírósága Koszovó ügyében kimondta, hogy a szecesszió nem volt jogellenes és pár héttel ezelőtt ugyanez a bíróság Nyugat-Szahara ügyében is elismerte, hogy Nyugat Szahara népének az önrendelkezési joga elsőbbséget élvez minden más jog előtt.
Ezt a két példát nem is lehet összehasonlítani a magyar problémával, mert ezeknek a népeknek soha sem volt saját országuk, amelytől megfosztották volna akaratuk ellenére.
Az önrendelkezési jog persze egy olyan jog, amelyet követelni kell, amelyet nem adnak ajándékba. Olyan jog, amelyet nem államon belül, hanem csak nemzetközi fórumok segítségével lehet elérni. De mindenesetre nem lehet elérni az Európai Unión belül, mert az Európai Unió nem ismeri el a nemzetiségek kollektív jogait és a nemzetközi jog felettinek tekinti magát. Az Európai Unió élete valószínűleg véget ér, éppen ezért létfontosságú lesz egy erős és egységes nemzet léte.
Mi a teendő ? Az önrendelkezési jogot kérni, követelni kell, az egész nép akaratát láttatni kell. Ehhez nem kell hadsereg, nem kell erőszak. A legnagyobb fegyver a nép. Ezt mutatták meg nekünk a németek Lipcsében, a jelszavukkal „Mi vagyunk a nép és nem megyünk el“ és később „Mi egy nép vagyunk “ nem csak a berlini falat, hanem egy egész rendszert döntöttek meg. Ezt mutatták meg nekünk a baltikum népei is, amikor 1989 augusztus 28-án 2 millió ember egy 600 kilométeres emberlánccal követelte az önrendelkezési jogukat.
Kedves barátaim !
Addig, ameddig a magyarság nem az egész, az úgynevezett külső önrendelkezést nem fogja követelni, addig a belső önrendelkezést, autonómiát sem lehet megkapni. Minden európai példa azt bizonyítja, hogy egy kormány csak akkor hajlandó autonómiát adni, ha a szecessziót el akarja kerülni.
Ha a trianoni sebeket akarjuk gyógyítani, radikálisan változtatni kellene a politikán. Nemzeti stratégiát kellene kidolgozni. A jó szomszédsági kapcsolatok helyett a Kárpát-medencei magyarság érdekei prioritást kell hogy kapjanak.
Kedves barátaim !
Az angol királynő trónra lépésének 60. évfordulóján és a sok rendezvény között május 18-án díszebédre hívta meg a világ összes királyát. Eljött 57 király és a japán császár – csak egy királynő hiányzott: a spanyol királynő Sophia. A spanyol királynő tiltakozásul visszautasította a meghívást, mert az angol udvar bejelentette, hogy június 12-én Edward herceg, a királynő fia és felesége látogatóba akar menni Gibraltárba. Ez Spanyolország számára, amely visszaköveteli Gibraltárt Nagy Britanniától, sértés. A spanyol külügyminiszter bekérette az angol nagykövetet, tiltakozott és a spanyol udvar kijelentette, hogy az adott helyzetben Sophia királynő nem vehet részt a gála ebéden (bár ő a Queen unokatestvére). Ugyanez történt 1981-ben, amikor Charles és Diana nászútra mentek és Gibraltárba akartak menni hajóval. Ez is komoly és hosszú politikai feszültséghez vezetett.
Gibraltárt 1713-ban, az Utrechti békeszerződésben Nagy Britanniához csatolták. Ezt a békét Spanyolország a mai napig nem ismeri el és visszaköveteli Gibraltárt, mert Utrechtben nem voltak tárgyalások, ezért diktátumról és nem szerződésről van szó. Spanyolország az ENSZhez fordult, a közgyűlés felszólította mind a két felet tárgyalások megkezdésére. Spanyolország ragaszkodik Gibraltárhoz, bár ott már régóta nem élnek spanyolok, hanem csak angolok.
Micsoda különbség a magyar politikához viszonyítva!
A magyar politika éppen fordítva, a szomszédok érzékenységére vigyáz és nem tiltakozik a jogellenességek ellen sem. A tragikomikus példa Nyírő József újratemetése. Nem a magyar külügy kérette be a román nagykövetet a brutális jogsértések miatt, hanem fordítva, a román külügy tiltakozott a híres Nyírő újratemetése ellen a saját szülővárosában.
Folytatni lehetne sok ilyen példával, nem csak Erdélyben, Szlovákiában, Kárpátalján, Vajdaságban, de Ausztriában is.
Kedves barátaim !
Mi mindannyian felelősek vagyunk a Kárpát-medencei magyarság sorsa iránt. De első sorban a politikusok – Magyarországon és az elcsatolt területeken egyaránt. Sajnálatos módon látni kell, hogy pillanatnyilag a határokon túl egyetlen egy politikus sincsen, aki komolyan venné a saját népe érdekeit. Mindenhol, ahol egy nemzet képviselője részt vesz az államapparátusban, vagy a parlamentben, vagy a kormányban, csak a saját pozíciója, a hatalom és az anyagi előny érdekli. Ez biztosítja Trianon állandóságát.
Kedves barátaim !
Ismerem a magyarokat, ismerem a magyar népet. Nem tudom elhinni, hogy a magyarok fognak utolsó gyarmatként maradni Európában. A megoldatlan magyar kérdés egy veszélyes időzített bomba. Európa érdeke is kell hogy legyen, ezt az időzített bombát hatástalanítani. Egész Európa érdeke a békés együttélés, amely csak demokrácia alapján lehetséges. Az igazi demokráciának az alapja az önrendelkezés. Az önrendelkezés feltétele a szabadság és a szabadság feltétele a bátorság.
A magyarság mindig egy szabadságszerető és bátor nép volt. Biztos vagyok benne, hogy a Trianon sebeket is meg fogjuk gyógyítani.
Magyar Tudat
Forrás:magyartudat.com
Tovább a cikkre »
