Az örmények az egyik legrégebben megtelepedett kaukázusi népcsoport, a Kaukázusban és Kelet-Anatóliában több mint 3500 éve élnek. Az első örmény állam valamikor Kr. e. a 6. században jött létre. 301-ben a világ első államaként Armenia megtette a kereszténységet államvallásnak. Az örmény egyház is hozzájárult ahhoz, hogy az örménységet és az örmény államot szorosabban összetartsa.
Földrajzi elhelyezkedésükből fakadóan több nagy birodalom szorításában élték túl az elmúlt évezredeket. Perzsák, törökök, oroszok.
A XX. század elején az örmény genocídium nagyjából 1,5 millió örmény életét követelte, rájuk valahogy mégsem emlékszik olyan buzgóan a világ minden egyes állama. A népirtás fő felelősei az ifjútörök mozgalomban keresendőek, akiket ugyan előszeretettel neveznek szélsőségesen nacionalistának, ám érdemes megemlíteni, hogy a háttérben tele volt szabadkőművesekkel, illetve iszlamizált zsidókkal (dönmeh). A dönméhk nyilvánosan muszlim vallásúak voltak, ám a színfalak mögött megtartották judaista hitüket, zsidó szokásaikat. Szokás szerint nagy vagyonokat halmoztak fel, s megjelentek a török politikában is. Az 1908-as, szultán ellen irányuló puccsban is jelen voltak. Egyes feltételezések szerint az oszmán állam aláásása szoros összefüggésben állt a Herzl Tivadar által életre hívott cionizmussal: meg kellett gyengíteni az Oszmán Birodalmat, hogy ki lehessen belőle ragadni Palesztinát.
Az ijfútörök mozgalom gyakran használta a "Szabadság, egyenlőség, testvériség." jelszavát is. Élen jártak a tradicionális iszlám állam lebontásában és Törökország szekularizálásában.
Törökellenes örmény népdal:
Talán nem is sejtjük, hogy milyen szerteágazó a szélsőjobb Örményországban. Vannak, akik oroszbarátok, mások ellenségesek az oroszokkal, s barátként tekintenek az USA-ra és a Nyugatra, mások semelyik nagy tömbből sem kérnek. A legradikálisabbak milíciák tagjaként részt vettek az Azerbajdzsán elleni harcokban. Az azeriek elleni harcokban egyébként nyugat-európai nacionalisták és nemzetiszocialisták is harcoltak az örmények oldalán. Marc de Cacqueray-Valménier – a francia Zouaves Paris nevű NS-szervezet vezetője – 2020-ban Örményországba ment, s harcolt az azeriek ellen. Tettét egyértelműen ideológiai és vallási okok vezérelték. Azerbajdzsáni Köztársaság Legfőbb Ügyészsége jelenleg is terrorizmussal vádolja Cacqueray-Valméniert, s elfogatóparancs van érvényben ellene.
Az örmény szélsőjobbnak nem csak jelenük, de múltjuk is van. Az Örmény Légió (németül Armenische Legion) a Wehrmacht egységeként 1942 nyarától 1944 nyaráig harcolt a II. világháborúban. Elsősorban a független Örményország eszméje vitte harcba tagjait, parancsnokuk Drastamat Kanayan tábornok volt.
Garegin Nzhdeh nacionalista gondolkodó, politikus, katonai parancsnok az örmények karizmatikus nemzeti hősének számít. Bulgária oldalán harcolt az első balkáni háborúban, majd az I. világháborúban is. Nzhdeh a világháború alatt együttműködött Németországgal, abban a reményben, hogy támogatást nyer a független Örményország létrehozásában, s egy esetleges kaukázusi török invázióban. 1944-ben Bulgáriában letartóztatták, s 25 év börtönre ítélték a Szovjetunióban. Végül 1955-ben hunyt el egy szovjet börtönben.
Alfred Rosenberg kijelentette, hogy az örmények indoeurópaiak vagy árják, s nem szemiták, így harcolhatnak a német egyenruhában. Más hangok szerint azonban „bár az örményeket hivatalosan árjáknak tekintendőek, de a zsidókhoz hasonlóan levantei kereskedők”, s éppen ezért nem lehetett bennük megbízni. Összesen nagyjából 33.000 örmény szolgált a Wehrmacht alatt. A keleti fronton kívül harcoltak Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, például részt vettek az Atlanti fal védelmében. A nyugaton fogságba esetteket a szövetségesek átadták Sztálinnak, majd várt rájuk a Gulág.
Nagyjából egy tucat hazafias pártot találhatunk az országban, de az összes bemutatásától eltekintek. Találkozhatunk nacionalistákkal, nemzetiszocialistákkal, keresztényekkel és pogányokkal egyaránt.
Megfelelő Párt – Adekvad
2019-ben alapították. Jelenleg nem tagja a parlamentnek.
A párt Nikol Pasinján kormányát az örmény identitásra és értékekre nézve fenyegetésként ábrázolja. A párt antiglobalista, Nyugat- és liberálisellenes, ellenzi az azonos neműek házasságát, az LMBTQP-jogokat és az ellenőrizetlen bevándorlást, és ellenzi a Nyílt Társadalom Alapítvány bármely tevékenységét az országban. Artur Danieljan elnök úgy véli, hogy George Soros azóta támogatja Nikol Pasinjánt, amióta az miniszterelnök lett. A párt alternatív politikai erőként azonosítja magát, és az AfD-vel állítják magukat párhuzamba.
Gazdaságilag baloldaliak. A párt támogatja a tervgazdaságot és a gazdasági protekcionizmust, miközben ellenzi a szélsőséges kapitalizmust. A párt úgy véli, hogy a minőségi egészségügyi ellátásnak és oktatásnak egyetemesen elérhetőnek kell lennie minden örmény állampolgár számára.
A külpolitika terén szorosabb kapcsolatokat szorgalmaznak Oroszországgal, Iránnal és az EU-n kívüli európai nemzetállamokkal. A párt rendületlenül euroszkeptikus, és kijelentette, hogy az Adekvad nyitott lenne egy páneurópai jobboldali szövetséghez való csatlakozásra. Danieljan kijelentette: "Küzdünk azért, hogy az európai nemzetek elvághassák azt a pórázt, amelyet az USA rájuk kényszerített közvetlenül a második világháború után. Az európai nemzeteknek tartós szövetséget kell kiépíteniük Oroszországgal."
Emellett a párt szorgalmazza a születésszám növelését, az Örmény Apostoli Egyház tevékenységének támogatását, és úgy véli, hogy a kormánynak fiskálisan felelősséget kell vállalnia az alkohol-, dohány- és a szerencsejáték-piaci profitok ellenőrzésével.
Danieljant többször letartóztatták, mert veréssel fenyegette Pasinján miniszterelnököt, valamint vádolták, hogy merényletet tervezett ellene. 2020-ban a párt 20 tagját vették őrizetbe, miután az USA nagykövetsége előtt demonstráltak amiatt, mert az amerikaiak beleavatkoznak Örményország belügyeibe.
Hayazn
A Hayazn jelentése, hogy "örmény származású". 2009-ben alapították civil szervezetként, majd 2014-ben jegyezték be pártként.
A párt hevesen ellenzi Örményország EU-s integrációját, valamint az Eurázsiai Vámunióba való belépést is. Hegyi-Karabahot Örményország szerves és elidegeníthetetlen részének tekintik.
A kiváló orbáni külpolitika eredményeként 2012. szeptember 1-jén a Hayazn tiltakozást szervezett, melynek során több tagja elégette a magyar zászlót a magyar nagykövetség előtt, tiltakozásul az azeri baltás gyilkos, Ramil Safarov Azerbajdzsánba bocsátása ellen. Mielőtt a zászlónkat meggyújtották, előtte pénzérméket dobáltak rá, így kifejezve, hogy Magyarország pénzért eladta az igazságot. A párt szóvivője úgy fogalmazott, hogy: "Magyarország úgy viselkedett, mint egy prostituált, akit kopejkákért veszünk". Az égetés közben azt skandálták, hogy "Szégyen!"
A rendezvényen megjelent az Örményországban élő armenológus, Sigmund Benedek, aki beszédet is mondott.
"Elnézést kérek az egész örmény nemzettől, valamint Gurgen Margarjan családjától. A magyar kormány ilyen magatartását erkölcstelennek tartom az örmény nemzettel szemben. Gurgen Margaryant etnikai identitás elleni bűncselekmény miatt gyilkolták meg. Safarov kiadatása a magyar diplomácia nagy hibája: én leszek az örmény vélemény magyarországi nagykövete”. Kérte azt is, hogy ne azonosítsák a magyar nemzetet a magyar kormánnyal.
Követelték Eduard Nalbandyan külügyminiszter lemondását is.
A párt tagjai többször is megtámadták az örményországi aberráltak vonaglását. Volt, amikor ellenállásuknak köszönhetően a "Sokszínűség Hete" nevű fertőt meg sem rendezték, mert annyira megrémültek a buzeránsok a hazafiaktól.
Hosank – Örmény-Árja Faji Mozgalom
Nemzetiszocialisták, s ezt nem is rejtik véka alá. Ahogy fogalmaznak:
"A különbség a nemzetiszocializmus és a judaizmus között az, hogy a nemzetiszocializmus ideológiájában az ember csak úgy szolgálhatja az emberiséget, ha először a saját faját szolgálja, anélkül, hogy más fajokat lealacsonyítana. A judaizmusban azonban ennek az ellenkezője igaz: a zsidók megalázzák és rabszolgává teszik az emberiséget, hogy szolgálják őket, mert utálják az élőket, gyűlölik az emberiséget. Ebből a következő következtetés vonható le: a nemzetiszocializmus egyetemes világnézet, a judaizmus pedig emberellenes."
A mozgalom egy erős örmény állam létrehozását tartja céljának, amely magában foglalja Örményország történelmi területeit, valamint Hegyi-Karabahot is. A mozgalom támogatja a fehérek felsőbbrendűségét, és csak a teljes egészében örmény származású személyek számára engedélyezné az állampolgárság megszerzését az országban, ugyanakkor ösztönzi a hazatelepülést az örmény diaszpórából. A mozgalom csak az Örményországban állandóan ott tartózkodó európaiakat látja szívesen, miközben a nem európaiakat "ideiglenes vendégeknek" nevezi. A mozgalom egy "legfelsőbb vezetőre" bízná a nemzet kormányzását, akit a szavazásra érdemesnek ítélt állampolgárok választanának meg.
A mozgalom arra szólít fel, hogy Örményország legyen a lehető legnagyobb mértékben független, elutasítja a külföldi befektetéseket, és véleményük szerint csak örmény állampolgárok birtokolhatnak ingatlant. A mozgalom minden külföldi média betiltására törekszik, és támogatja a nemzetiszocialista propaganda terjesztését. A mozgalom az örmény kultúrára gyakorolt minden idegen befolyás felszámolására szólít fel. Támogatja az örmény fegyveres erők megerősítését és terjeszkedését, és arra szólít fel, hogy Örményország váljon a világ leginkább militarizált országává. A párt emellett ellenzi az LMBTQP-jogokat, a rasszok közötti keveredést, a feminizmust, a cionizmust, a marxizmust, a pántürkizmust és az anarchizmust. A mozgalom az árja faj védelmére törekszik, és támogatja a szövetségek létrehozását más árja szervezetekkel.
Telegram-csatornájukon rengeteg érdekes mém, kép és videó található.
Örmény Árja Párt – Hayary
Megtalálható még Örmény Árja Kongergáció néven is. Hivatalosan bejegyzett politikai párt. Vezetője Armen Vani Avetisyan. Avetisyanról nem lehet elmondani, hogy fotelharcos lenne, ugyanis az összes hegyi-karabahi háborúban részt vett, a fronton harcolt. A 2020-as háborúban embereivel az utolsó pillanatokig a fronton volt. A fegyveres harcon kívül a demográfiai küzdelemből is kiveszi a részét: 5 gyermekkel ajándékozta meg Örményországot.
A párt nemzetiszocialista eszméket vall. Amíg a Hosank pártnál erősen megfigyelhető a III. Birodalom iránti nosztalgia, valamint a nyugati NS-mozgalmak és pártok stílusa és kommunikációja, addig a Hayary sokkal nagyobb hangsúlyt helyez az örmény identitás kidomborítására. Maga a párt is egyfajta tradicionalista spiritizmust jelenít meg, ami az örmény-árja őstörténetben gyökeredzik.
Külpolitikailag elsődleges céljuk természetesen Hegyi-Karabah felszabadítása, de a történelmi "Nagy-Örményország" vízióját is támogatják, valamint az örmény diaszpóra egyesítését az anyaországgal.
Emellett kapcsolatokat kívánnak kiépíteni Szíriával, Libanonnal, Egyiptommal, Palesztinával, Iránnal és Irakkal, melyekkel olyan szövetséget képzelnek el, amely szemben áll a törökökkel, amerikaiakkal és Izraellel.
A párt szembe helyezkedik a cionizmussal, a judeizmussal, a judeo-szabadkőművességgel, illetve a "szuperjudaista angolszász uzsorás kamatvilágú rabszolgarendszerrel". Ezekből kiindulva ellenez mindent, ami a normalitástól eltér: nemi perverzitás, rasszkeveredés, vallástalanság.
Sasna Tsrer Pánörmény Párt
A párt neve egy örmény hőskölteményből származik. A párt kiáll Örményország és Hegyi-Karabah uniója mellett. Stratégiai céljuk az örményországi és külföldi örmények egyesítése, az örmény nemzet fenntarthatóságának és globális befolyásának biztosítása.
A párt külpolitikája erősen oroszellenes, kiáltványában „Örményország felszabadítását az orosz gyarmati uralom alól” és az orosz vezetésű szervezetekből való kilépést követeli, beleértve az Eurázsiai Gazdasági Uniót, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét és a FÁK-t. A párt követeli az orosz katonák azonnali kivonását Örményországból, valamint a gyumriban található orosz 102. katonai bázis bezárását. A párt oroszellenes nézetei ellenére ellenzi Örményország NATO- csatlakozását is.
A párt ambivalens módon stratégiai szövetségek létrehozását szorgalmazza az Egyesült Államokkal és Iránnal is. Továbbá szorosabb együttműködést kíván az Európai Unióval, Ukrajnával, Grúziával, Kínával és Indiával is.
KG
A sorozat korábbi részei:
– Európai nacionalista pártok nyomában, I. rész: Lengyelország
– Európai nacionalista pártok nyomában, II. rész: Németország, AfD
– Európai nacionalista pártok nyomában, III. rész: Németország, Die Heimat (NPD)
– Európai nacionalista pártok, IV. rész: Németország, Freie Sachsen, Harmadik Út és mások
– Európai nacionalista pártok nyomában, VI. rész: a balti államok
– Európai nacionalista pártok nyomában, VII./1.: Bulgária
– Európai nacionalista pártok nyomában, VII./2.: Bulgária
– Európai nacionalista pártok nyomában, IX. rész: A megszállt Erdély, valamint Románia: Noua Dreapta
– Európai nacionalista pártok nyomában, X. rész: Ciprus
– Európai nacionalista pártok nyomában, XI. rész: Görögország, Arany Hajnal
– Európai nacionalista pártok nyomában, XII. rész: Görögország – parlamenti pártok
– Európai nacionalista pártok nyomában, XIII. rész: Görögország: AKKEL, Hellének, ELASYN stb.
– Európai nacionalista pártok nyomában, XIV. rész: Szlovénia
– Európai nacionalista pártok nyomában, XV. rész – az úgynevezett Szlovákia: SNS
– Európai nacionalista pártok nyomában, XVII. rész: hazafias szövetségek az Európai Unióban
– Európai nacionalista pártok nyomában, XVIII. rész – az EP-választások eredményei
– Európai nacionalista pártok nyomában, XIX. rész – Svájc
– Európai nacionalista pártok nyomában, XX. rész: Ausztria
– Európai nacionalista pártok nyomában, XXI. rész: Csehország
– Európai nacionalista pártok nyomában, XXII. rész: Finnország
– Európai nacionalista pártok nyomában, XXIII. rész: Dánia
– Európai nacionalista pártok nyomában, XXVI. rész, Norvégia
– Európai nacionalista pártok nyomában XXVII. rész: Izland, Feröer-szigetek
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
