Európai élmezőnyben a szlovák nyugdíjak emelkedése Kulcsár Péter2025. 08. 02., szo – 08:26
Szlovákia demográfiai mutatói folyamatosan romlanak. A lakosság rohamtempóban öregszik, ami egyet jelent azzal, hogy a munkaképes polgárok száma, akik hasznot hoznak az államnak, gyorsan csökken. Ez azonban nem akadályozza meg a döntéshozókat abban, hogy olyan ütemben emeljék a nyugdíjakat, ami még európai mércével mérve is kiemelkedőnek számít.
A tavalyi évben a 65 év feletti nyugdíjasok medián nettó jövedelme 6 százalékkal volt magasabb, mint a produktív korban lévő, dolgozó polgároké, mutatott rá az UniCredit Bank legfrissebb elemzése, ami az Európai Unió statisztikai hivatalának is nevezett Eurostat adatai alapján készült. A szlovákiai helyzethez hasonló állapot csak Luxemburgban uralkodik, ez a szemléletmód azonban szembemegy az európai trendekkel.
Fenntarthatatlan bőkezűség Az európai uniós tagállamok átlagosan a bruttó hazai termék (GDP) 10 százalékát fordítják nyugdíjakra, Szlovákiában ez az arány 2023-ban 8,9 százalék volt. Bár ennél frissebb adatok jelenleg nem állnak a szakemberek rendelkezésére, az elemzők úgy vélik, hogy az azóta eltelt időben nemcsak megközelítettük, de meg is haladtuk az uniós szintet. Ezt a felvetést arra alapozzák, hogy a kifizetett öregségi nyugdíjak összege – beleértve a korkedvezményes nyugdíjakat, a szülői nyugdíjat, valamint a 13. nyugdíjat – mindössze egyetlen év alatt 25 százalékkal emelkedett.
„Ez a bőkezűség hosszabb távon teljességgel fenntarthatatlan. A kormány előbb-utóbb nem tudja majd tovább odázni az igen népszerűtlennek ígérkező reformok végrehajtását”
– jelentette ki Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője, aki arra is kitért, hogy a lakosság elöregedése miatt ezek a kiadások a következő években még gyorsabban nőnek majd.
Kedvezőtlen adatok
Ha a munkaképes lakosok számához viszonyítjuk a 65 év felettiek arányát, igen kedvezőtlen trend rajzolódik ki a szemünk előtt. Míg 2009-ben 10 nyugdíjasra 53 dolgozó polgár jutott, napjainkban ez a szám 33 körül mozog, 2050-re azonban legfeljebb 18 lesz.
„Mivel a nyugdíjakat állami forrásokból finanszírozzák, így fennáll a veszélye, hogy a kormány adakozása teljesen veszélybe sodorja a konszolidációs törekvéseket, amik terén eleve nem állnak túl jól, mivel már most sem képesek érdemben csökkenteni az államháztartási hiányt”
– figyelmeztet Koršňák.
A szakértők abban bíznak, hogy a jelenleg igencsak borúsnak tűnő helyzetet némiképp mérsékelheti az irányított migráció, ehhez azonban szükség van a kormány aktív közreműködésére is. Első lépésként előnyös lenne, ha a kabinet a fiatalok elűzése helyett inkább a megtartásukra koncentrálna, de nem ártana egy tervet kovácsolni arra vonatkozóan is, hogyan csábítsák Pozsonyba a külföldi szakembereket.
(td)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
