Az Alapjogokért Központ rendezte „Mi várható az Európai Unióban a 2022-es év első felében a francia elnökség alatt? – Európai politikai fejlemények a hazai országgyűlési választások tükrében” című műhelyvitán Kovács István emlékeztetett, január elsejétől Franciaország tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét, így ők határozhatják meg, hogy mely kérdések kerüljenek napirendre a tanácsban.
Európa jövőjét befolyásoló események lesznek az év első felében: a múlt évi németországi választásokkal kiegészülve a magyarországi országgyűlési választás és a franciaországi elnökválasztás határozza meg, hogy milyen Európa-kép érvényesül majd az Európai Unión (EU) belül – hangoztatta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerdán Budapesten.
Az Alapjogokért Központ rendezte „Mi várható az Európai Unióban a 2022-es év első felében a francia elnökség alatt? – Európai politikai fejlemények a hazai országgyűlési választások tükrében” című műhelybeszélgetésen Kovács István emlékeztetett, január elsejétől Franciaország tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét, így ők határozhatják meg, hogy mely kérdések kerüljenek napirendre a tanácsban.
Kiemelte, a tanács hatáskörébe tartozik a 7. cikkely szerinti eljárás, amely Magyarországgal szemben indult és a francia elnökség tervez erről tárgyalást. Úgy néz ki, hogy ez a magyar országgyűlési választások után várható – tette hozzá Kovács István.
Elmondta, az EU bírósága ítéletet hirdet majd az úgynevezett jogállamisági rendelettel kapcsolatos perben. „Sok illúziónk nem lehet (…), várhatóan a bíróság el fogja utasítani a magyar és lengyel keresetet” – fogalmazott az igazgató.
Kovács István úgy vélekedett, hogy példátlanul gyors eljárásban és „politikai nyomásra” születik majd meg az ítélet. Szerinte az Európai Parlament és számos európai politikus is kifejezetten nyomást gyakorolt a bíróságra, hogy minél hamarabb „megfelelő ítélet” szülessen. Ez önmagában is felveti, hogy mennyire sérül a fair eljárás elve – mondta, hozzátéve: példátlan, ami történik az ügyben a EU bíróságán.
Kovács István az uniós helyreállítási alapról szólva arról beszélt, hogy de facto most is pénzügyi szankciót alkalmaz az EU Magyarországgal szemben, ha mindenfajta jogalapot nélkülöző módon nem fizetnek Magyarországnak.
Szerinte ezt nem lehet máshogy értelmezni, mint kifejezett beavatkozásként az áprilisi országgyűlési választásra. Ezért a választásokig nem is érkezik pénz, majd utána várhatóan nagyon hamar létrejön majd a megállapodás, akármilyen színezetű is lesz a magyar kormány – mondta.
Kovács István szólt arról, hogy a nemrégiben felállt német kormány erőteljesen föderalista Európát képvisel migrációbarát nézetekkel. Továbbá a zöldpolitika nem egy gazdasági, hanem egy ideológia kérdés számukra, amely egyben eszköz is a föderalista Európa felé tett irányhoz – jegyezte meg.
Rámutatott, ha Franciaországban is egy föderalista irány lesz meghatározó, akkor minden eddiginél közelebb kerülhetünk az európai egyesült államok elképzeléshez. Ez számunkra rémkép, számukra meg hagymázas álom – fogalmazott Kovács István.
Kiemelte, a francia elnökválasztáson valójában a föderalisták csapnak össze a nemzetállamok híveivel, az antiglobalistákkal.
Kovács István azt mondta, várhatóan az Európai Unió a médiaszabályozás kérdésével még megpróbál majd beavatkozni a magyar választásokba.
A kísérletek arra irányulnak majd, hogy egyfelől az Európai Bizottság „konkrétan” tudjon támogatni olyan politikai NGO-kat, amelyek „beléphetnek a magyarországi gyengélkedő pártok helyére”. Továbbá az álhírek elleni harc jegyében Brüsszelben szeretnék eldönteni, hogy mi az igazság és mi az, ami hamis. Így egyfajta „modern cenzor” szerepében szeretnének majd tetszelegni – mondta.
Kovács István rámutatott, ez egy olyan nyílt politikai támadás, amely egyértelmű beavatkozás egy tagállam belügyeibe. Szerinte ők sem mennének ennyire messzire, ha nem éreznék, hogy mekkora jelentősége van az Európai Unió jövőjét is meghatározó áprilisi magyarországi választásnak.
Kovács Attila projektvezető arról beszélt, az áprilisi parlamenti választás arról szól, hogy Magyarország visszatér-e a 2010 előtti szervilis uniós politikához. A baloldali ellenzék egyértelműen Brüsszel pártját fogja és az elsőbbségét szeretné, azaz a brüsszeli bürokraták által kijelölt irányvonalat követnék – mondta.
Kiemelte, a jelenlegi kormány azt szeretné, hogy a demokratikusan megválasztott tagállami vezetők döntsenek Európa jövőbeni irányairól.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
