Érdekes “jellemcikk” jelent meg Ursul von der Leyenről, az Európai Bizottság egyre gyakrabban bírált elnökéről. A Politico brüsszeli lap nyomtatott verziójában Washington legfontosabb európai uniós szövetségeként emlegetik. Utaltak arra is, hogy von der Leyen szeretné megtartani posztját a következő választási ciklusban is, de erre egyre kevesebb esélye van. Nem csak azért, mert bizalmatlan és “amerikai mintájú elnöki” politikai vezetési kultúrát próbál ráerőltetni a Biztottságra, hanem mert egyre többen gondolják úgy, hogy túl közel került Washingtonhoz, és túl távol van már Európától.
Von der Leyenhez közel álló források azt mondták a Politiconak, hogy a bizottsági elnök bizalmatlan, nincsenek szövetségesei, és nem törekszik arra, hogy legyenek. Nem túl kiszámítható módon intézi az európai ügyeket, volt, hogy a tagállamokkal való előzetes egyeztetés nélkül rukkolt ki nagy horderejű javaslatokkal (hatodik szankciós csomag) vagy épp fordítva, megkerüli saját uniós biztosait egy adott témakörben.
Mégis, a cikkből egyértelmű, hogy von der Leyen legfontosabb ismertetőjegye az Egyesült Államokhoz fűződő igen szoros kapcsolata, ami sok tagállam szemében is egyre inkább tüske.
Washington természetesen örül von der Leyen magatartásának. Hosszú évek óta amiatt panaszkodnak az amerikaiak, hogy nincs olyan ember Európában, akit felhívhatnak, ha az EU-val akarnak beszélni (nem Németországgal, Lengyelországgal, Romániával, hanem az EU-val).
A lap leírja azt is, hogy von der Leyen már 2021 novemberében egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel és annak közeli munkatársaival az oroszellenes szankciókról – jóval a orosz-ukrán háború kitörése előtt. Létrehoztak egy egyeztető platformot EU-USA Kereskedelmi és Technológiai Tanácsán belül, amely szó szerint exporttilalmak (szankciók) összehangolása érdekében jött létre.
Amerikai oldalról Daleep Singh, a Biden-adminisztráció nemzetközi gazdaságért felelős helyettes főtanácsadója volt a közvetlen kapcsolattartó, uniós oldalról pedig Bjoern Seibert, von der Leyen közeli bizalmasa és kabinetfőnöke. Ez a platform készítette elő a szankciókat “arra az esetre, ha Moszkva úgy döntene, hogy katonákat küld át az ukrán határon”.
Az első szankcióscsomagot a Bizottság próbálta az utolsó pillanatig titokban tartani. Egyeztetések voltak ugyan Párizzsal, Berlinnel és Rómával, de szélesebb körű nem hivatalos tájékoztatásra nem került sor. A titkolózás akkora volt, hogy Brüsszel még hivatalos javaslattervet sem tett közzé.
A helyzetet elég egyértelműen foglalta össze Ian Lesser, az Egyesült Államok Német Marshall Alapjának elnöke:
“Nem valószínű, hogy a szankciók és más [oroszellenes] frontok terén tapasztalható szoros együttműködés így alakultak volna egy nagyon szoros Washington-Brüsszel kapcsolattartás nélkül”
fogalmazott.
Washington örülhetett, hogy végre valaki úgy dönt, ahogy az az USA számára előnyös. Az uniós tagállamok azonban nem egészen így érezték.
Látva az első szankciók hátterét, az uniós tagállamok egyre kevésbé nézték jó szemmel a Bizottság túlzott mozgásterét. Az első komolyabb törés akkor következett be, mikor von der Leyen még azelőtt bejelentette volna az Európai Parlamentnek a hatodik oroszellenes szankciós csomagot, mielőtt arról tájékoztatta volna a tagállamokat. Ez a szankciócsomag tartalmazta a sokat vitatott olajembargós intézkedést is. Végül majd egy hónapos vita alakult ki, és végül lett szankciós csomag, de azóta is folyamatosan azzal vádolják Brüsszelt, hogy figyelmen kívül hagyja a tagállamok érdekeit.
Más területen saját uniós biztosaival került szembe. Például bejelentette Európa talán legfontosabb amerikai szövetségesével, Lengyelországgal kapcsolatban, hogy zöld utat kapnak az újjáépítési alap rájuk eső közel negyvenmilliárdos részéhez. Néhány nappal később Vera Jourova uniós biztos ennek ellenkezőjét jelentette be, és azóta is lezáratlan az ügy.
A Politico szerint von der Leyen nyilván szívesen maradna bizottsági elnök a 2024-es EP-választásokat követően is, ám erre az elmúlt időszak tapasztalatai, Washingtonhoz fűződő viszonya és botrányai (Pfizer-üzenetek) miatt egyre kevesebb az esély.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
