Több nemzetközi elemző és külföldi politikus szerint meglepő, hogy Orbán Viktor az ukrajnai orosz invázió során eddig az Európa Uniót választotta, és látványosan hátat fordított Putyinnak.
Magyarország szép számmal fogad be ukrajnai menekülteket, elítéli az orosz agressziót, támogatja Ukrajna uniós tagsági kérelmét, és a többi tagállammal együtt jóváhagyta a szigorú szankciókat az orosz oligarchák és az orosz gazdaság ellenében. Sokan várták, és talán meg is mertek volna esküdni Magyarország vétóját illetően, különösen annak tükrében, hogy pár hete Putyin vendége volt Orbán a Kremlben. Igaz, mások is jártak nála, köztük Macron francia elnök is.
Érdekes, azon senki sem csodálkozott, hogy a franciák támogatják az EU intézkedéseit és felelősségrevonását az oroszokkal szemben.
Pedig Magyarország és Franciaország ugyanolyan egyenrangú tagállamai az Uniónak, miért olyan meglepő tehát a magyar kormány hasonló reakciója az orosz-ukrán háborúra? Brüsszel bizonyára úgy gondolta, hogy Orbánék minden egyes EU-s irányvonallal szembe fognak szállni annak alapján, hogy migránskérdésben, határvédelemben, gyermekvédelemben, nemzetállamiságban teljesen eltérő véleményen vannak! Ez pedig tévedés, uniós tagállamként azonosulni tud, sőt akar minden olyan haladó eszmével, ami Európa és a nemzetállamok jövőjét, a szolidaritást és a békét szolgálja.
Orbán kitűnő stratéga, és most is olyat lépett, amit külföldön nem vártak el tőle! Sőt, sokan inkább azt gondolták, és voltak akik le is írták még Szlovákiában is, hogy az orosz-ukrán konfliktust területi követelések érvényesítésére használja majd ki. Beléjük fojtotta a szót!
Magyarországon, persze jól tudják az emberek, hogy Orbán jószomszédi kapcsolatokra törekszik minden környező országgal, számtalanszor bizonyította, hogy veszélyhelyzetben bízhatnak benne, lásd a migránsáradatban vagy a haza határainak védelemében hozott intézkedéseit. A magyar nemzet részeként tekint a leszakított területeken élő magyarokra is, akik bajba kerülve úgyszintén megbízhatnak benne, mint most a kárpátaljaiak.
Bizonyára mérlegelnie is kellet az áprilisi választások előtt, hiszen a Fidesz szavazói közül sokan nem tartották visszásnak, hogy a magyar kormány szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal. De bízhat benne, hogy az oroszok váratlan, agresszív háborús fellépése okán a választóknak ez a része is megváltoztatja véleményét.
Olyan elhamarkodott, az ellenzék által követelt intézkedéseket viszont nem hoz, hogy az ország területén keresztül fegyvereket szállítsanak Ukrajnába.
Ha az ellenzék lenne most hatalmon, erről már múlt időben beszélnénk. A magyar kormány sem katonákat, sem fegyvert nem küld az ukránoknak, ellentétben másokkal. Humanitárius segítségnyújtásban, a menekültek befogadásának szervezésében viszont élenjáró! Erős túlzásokba azért nem kell esni, mint például Szlovákiában, ahol a kormány, a parlament és a köztársasági elnök szinte egymással verseng oroszellenességben és az amerikai érdekek kiszolgálásában.
Egy januárban közzétett közvélemény-kutatás szerint a magyarok több mint 70 százaléka nem szeretné, ha az ország kilépne az EU-ból.
A magyar kormánytól is igencsak távol áll ez a gondolat, habár az ellenzéke ezt igyekszik másként kommunikálni a választók irányába. Most Orbánék annak ellenére álltak ki szorosan az EU mellett, hogy az országtól jogtalanul visszatartják a helyreállítási forrásokat. Az Európai Bizottság ezzel uniós jogot sért, hiszen a források fő célja, hogy minden tagállam számára egyenlő feltételeket biztosítson a járvány utáni gazdasági talpraálláshoz. Vajon miként fog viszonyulni az EU Magyarországhoz ezek után?
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
