Kylian Mbappé újabb jogi csatát nyert meg korábbi klubjával, a Paris Saint-Germainnel szemben: a francia sztár összesen mintegy 60 millió euróhoz jut elmaradt fizetések és bónuszok révén. Az ügy egyik legérdekesebb eleme azonban nem az összeg nagysága, hanem egy kevéssé ismert tétel: a PSG-nek 1,5 millió eurót kell kifizetnie úgynevezett „etikai bónuszként”.
Ez a fogalom az angol futballközegben szokatlannak tűnhet, Franciaországban azonban bevett gyakorlat. A francia munkajog ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató közvetlenül levonjon a fizetésből fegyelmi vétségek esetén. A klubok ezért a fizetés egy részét „etikai bónuszként” határozzák meg – jogilag külön kezelve, a gyakorlatban azonban a teljes bér részét képezve.
A rendszer korábban Neymar szerződése kapcsán került reflektorfénybe, amikor nyilvánosságra került, hogy havi több mint félmillió eurós etikai bónuszt kapott a PSG-nél. A szenzációhajhász értelmezésekkel szemben azonban nem pusztán tapsolásról vagy mosolygásról volt szó: a bónusz mögött egy részletes magatartási kódex állt. Idetartozott a játékvezetőkkel és szponzorokkal szembeni viselkedés, az edzésfegyelem, valamint a klub hírnevének védelme.
A PSG korábban több sztárjától is megvonta ezt a juttatást: Marco Verrattit ittas vezetés miatt, Hatem Ben Arfát edzőtábor-mulasztásért, Lionel Messit pedig egy engedély nélküli szaúdi utazás után büntették meg. Az „etikai bónusz” tehát nem jutalom, hanem jogi eszköz: a klubok így érvényesítik a fegyelmet.
A modern futballszerződésekben a bónuszok ma már kulcsszerepet játszanak. Hűségpénzek, BL-prémiumok, képi jogok, teljesítményalapú jutalmak egészítik ki az alapfizetést – a világklasszisoknál akár annak többszörösére rúgva. Mbappé ügye pedig világossá tette: az „erkölcs” a futballban is komoly pénzt ér.
BBC, Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
