Nyitókép: Körkép.sk
Észtország kicsi állam a Balti-tenger partján, 1991 előtt még az egykori Szovjetunió tagállamaként láthattuk a térképeken. Oroszország szomszédságában parányinak vélhetjük területét, ám mint minden, ez is csupán viszonyítás kérdése, hiszen alig kisebb Szlovákiánál. Észtországról itt, Közép-Európában viszonylag keveset tudunk, ám azt érdemes megjegyezni, hogy a finnekkel együtt a magyarok északi nyelvrokonai – tehát történelmi vándorlásaink valamiképpen összekötik népeinket.
Az ország fővárosa Tallinn, melyet a dánok alapítottak, és már a 13. században jelentős kereskedővárosként tartották számon Észak-Európa partjainál. Tallinn nagyjából Szentpétervár (a szovjet időkben Leningrád) magasságában található meg a térképen.
Észtország a mérsékelt égöv északi peremén helyezkedik el, s bár az ország éghajlata az Atlanti-óceán felől érkező Golf-áramlat hatása miatt ugyan enyhébb, mint mondjuk Szibériában, de az itthoni időjárási viszonyainkhoz képest nagy általánosságban hidegebb. A napocska decemberben kilenc óra tájban ébredezik, és négy óra körül tér nyugovóra.
A sötétség ráadásaként Észtországban a fagyos tél is megmutatja erejét. A levegő hőmérséklete napközben általában – 4, – 5 fok C körül mozog, ami ugyan még nekünk sem túl hideg, de a helyi lakók úgy mondják, nem ritka jelenség, hogy a hőmérséklet – 20, – 25 C fokra csökken le. Általában novemberben hullik le az első hó, és akár március végéig is megmarad, aminek következtében szinte az egész ország területét 3 – 4 hónapon át fehér hótakaró borítja. Nos, az idei tél minderre rácáfolt, hiszen a novemberi első hó elolvadt, és éppen karácsony estére érkezett meg a következő hótakaró, megadva az ünnepnek kijáró mesébe illő varázsos hangulatot.
Most, a mellékelt képekkel Észtország havas tájain barangolhatunk. A fotók az észt tanyavilágba visznek el bennünket, a tengerparttól a szárazföld irányába – Tallinntól mintegy 40 kilométerre, délre. A tanyán alig észleljük az élet jeleit, a hatalmas mélyzöld fenyvesek és a csupasz, fehér törzsű nyírfák közötti tisztáson egyetlen tanyasi ház jelzi, hogy emberek is élnek errefelé.
A ház körül mindent fehér hótakaró borít – bár a korábbi helyi viszonyoktól eltérően, vékonyabb rétegben. Ám a táj így is mesésen szép látványt nyújt a fák ágaira hullott fehér hólepeltől, ami pedig meg-megcsillan az alacsonyan járó nap ide tévedő sugaraitól. Nyugalom, béke honol mindenütt – érezni a Teremtő jelenlétét.
Buday Mária
A képek a szerző felvételei
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
