Északi Áramlat 2: Németország szóhoz sem engedi a régiónkat

Északi Áramlat 2: Németország szóhoz sem engedi a régiónkat

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk szerint az Északi Áramlat két új gázvezetékének a megépítése Európa stratégiai érdekeivel és biztonságával ellentétes. A Szlovákiát is kínosan érintő beruházásban érdekelt németek azonban tárgyalni sem engedik az EU-t az új orosz gázvezetékről.

Az Északi Áramlat két új gázvezetékének megépítésére irányuló beruházás leállítását sürgette hétfőn Brüsszelben Petro Porosenko ukrán elnök az EU–Ukrajna csúcstalálkozót követően. Az ukrán elnök szerint az Északi Áramlat 2 esetében tisztán geopolitikai jelentőségű beruházásról van szó, aminek szerinte „kereskedelmi és gazdasági szempontból nincs értelme”. Az ukrán államfő a huszadik EU–ukrán csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatón úgy vélte, hogy az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Európába eljuttatni kívánó beruházás Ukrajna és az Európai Unió stratégiai érdekei ellen való, és még tovább növelné az utóbbi orosz gázszállításoktól való függőségét.

Az Északi Áramlat kibővítése súlyos érvágást jelenthet Szlovákiának is. A gázszállítás szempontjából ugyanis jelentős tranzitországnak számítunk, ami évente több tízmillió eurót hoz az államkasszába. A szlovák Eustream gázszállító társaság profitja tavaly elérte a 352 millió eurót, a Finstat.sk portál szerint a cég így Szlovákia második legnyereségesebb társasága. További következménye lehet a terv megvalósulásának, hogy ha az oroszok kiiktatják az ukrán tranzitot, akkor a kelet-közép-európai országoknak is ki kell építeniük az ezt helyettesítő, nyugatról keletre, illetve délről északra futó csőkígyókat.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke egyetértett azzal, hogy a Gazprom által irányított nemzetközi konzorcium által tervezett beruházás – aminek szárazföldön már meg is kezdődött a kivitelezése – Európa stratégiai érdekeivel és biztonságával ellentétes. Ugyanakkor hozzátette, sajnos nincs új fejlemény, mert több uniós tagállam is markánsan más álláspontot képvisel, és keresztbe fekszik annak, hogy tárgyalási mandátumot adjanak az Európai Bizottságnak – írja a BruxInfo. Bár Tusk nem nevezte meg a tárgyalásokat blokkoló országokat, nem nehéz kitalálni, hogy a vezeték megépítésében erősen érdekelt Németország is közöttük van.

Ukrajna – és kevésbé erőteljesen Lengyelország és Szlovákia – részéről gyakorlatilag folyamatos verbális offenzíva valósul meg az Északi Áramlat 2 gázvezeték ellen, egyelőre láthatólag nem sok eredménnyel.

Azzal együtt sem, hogy az elsősorban Oroszország és Németország gazdasági érdekeit szolgáló beruházás kapcsán Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök májusi szocsi megbeszélésükön diplomatikusan leszögezte, az ukrajnai gáztranzit az Északi Áramlat 2 vezetéknek a Balti-tengeren keresztül történő megépülése után is fennmarad. Nem cáfolták ugyanakkor, hogy ez a szerep jelentősen gyengül majd a Balti-tengert átszelő új gázvezeték megépültével.

Az EU–ukrán csúcsról kiadott közös nyilatkozat – amelyhez valamennyi tagország támogatására szükség lenne – ugyanakkor egy szót sem szól az Északi Áramlatról, ehelyett újra megerősíti Ukrajna stratégiailag fontos gáztranzit ország szerepét, valamint a felek készségét, hogy háromoldalú tárgyalásokat kezdjenek egy földgázszállításról szóló szerződéses keret kitárgyalásáról 2019 után, amikor lejár az Oroszország és Ukrajna közötti tranzitmegállapodás. (mi, TASR, BruxInfo)


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »