Miközben Kanada kormánya főként az ezres nagyságrendű szíriai menekült befogadása okán az elmúlt években példás emberbarátnak látszik, sőt a „liberális fellegvár” imázsra még a miniszterelnökük is úton-útfélen rátesz egy lapáttal, mostanában csorbulhat a jó hírük: az észak-amerikai ország mintegy 150 észak-koreai befogadottnak mutatna ajtót. A remeteállamból származó, ám már Kanadában élő menekültek közül 2013 óta már több mint kétezernek kellett elhagynia a világ második legnagyobb területű országát.
Ennek oka – Ottawa közlése szerint – igen egyszerű: azoknak kell távozniuk, akik Dél-Koreán és nem mondjuk Kínán keresztül érkeztek Kanadába, viszont letagadták a menedékkérelmükben. A helyzet ugyanis az, hogy Dél-Koreát Kanada az északi menekültek szempontjából biztonságos országnak tartja, ahol az újonnan érkezettek jobbára sikerrel folyamodhatnak állampolgárságért is. Ezzel szemben Kínában a helyzetük igencsak veszélyes, az észak-koreaiak többségét, akiknek sikerül átjutniuk, Peking illegális migránsnak tekinti, és lebukás esetén visszatoloncolja a szülőföldjére. Éppen ezért az észak-koreai menekültek megpróbálnak elvegyülni a koreai etnikumú kínai közösségekben, számukat azonban így megbecsülni is nehéz: egyesek szerint ötvenezren lehetnek, mások a kétszázezret sem zárják ki.
Ilyen körülmények közül nem csoda, hogy sokan tovább akarnak állni, ők Laoszon, Vietnamon keresztül, vagy éppen Mongóliát útba ejtve próbálnak Dél-Koreába jutni. Délen, ha túljutnak a kikérdezésen – ahol megpróbálják eldönteni róluk, hogy nem ügynökök-e –, letelepítési programba kerülnek, sőt anyagi segítséget is kapnak az életük újrakezdéséhez. Jelenleg több mint harmincezer egykori északi állampolgár él a félsziget déli részén. Csakhogy az innen is továbbálló észak-koreaiak, mint amilyenek a Kanadából most kitoloncolni tervezett bevándorlók, igencsak félnek attól, hogy hazájuk ügynökei rájuk találnak. Ha pedig ez megtörténik, vagyis bebizonyosodik róluk, hogy elszöktek, családjuk otthon maradt része nemcsak a társadalmi rangját veszíti el, de könnyen büntetőtáborban is találhatja magát.
És bár a Kanadából kiutasítottak nem északra, hanem délre kerülnek vissza, sokuk életére ez szintén katasztrofális hatással lenne. Jó részük már hosszú évek óta Észak-Amerikában él. Az Al-Dzsazíra megszólaltatott egy férfit, aki tizenegy éve érkezett, azóta két gyereke is született. Ők ketten értelemszerűen maradhatnak, apjuknak és a legidősebb gyereknek azonban távoznia kell – a család így könnyen kettészakadhat.
A mostani állapot Kanada bevándorlási politikájának változásával esik egybe. A 2010-es évek elején ugrásszerűen megnőtt az észak-koreai menedékkérők száma: 2012-ben több mint 700-an telepedtek volna le Kanadában, amire válaszul beindult a szigor. A 2013-ban beadott 95 kérelemből nagyjából hatvanat visszautasítottak, 2014-ben 327-ből csak egyet fogadtak el, 2015 első fél évében pedig 62-ből senkinek nem adtak menedékjogot. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor Ottawa bejelentette, hogy az Észak-Koreából már elmenekült, de Dél-Koreába még menedékjogért nem folyamodott – vagyis Kínában vagy más délkelet-ázsiai országban tengődő – északiak befogadását segítenék. Aki viszont már biztonságban Dél-Koreába érkezett, az ne is akarjon hozzájuk jönni. A dolog lényege kimondva-kimondatlanul: ezek az emberek elveszik a helyet azoktól a menedékkérőktől, akik testi épsége valóban veszélyben van.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.20.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
