Hol volt, hol nem, élt egyszer egy szegény asszony. Ez a szegény asszony még azzal is szerencsétlenebb volt a többieknél, mert egyetlen fiánál mihasznább, lustább gyerek hét üres megyében sem akadt. Úgy is hívta mindenki, hogy Ostoba Orbán. De ha még csak ostoba lett volna.
Amíg szegény, öreg édesanyja majd belegörnyedt a sok dologba, ő egyebet sem tett, csak hevert a kemencepadkán, vagy ha jó idő volt, hasát süttette a nappal.
Hírdetés
Hej, megszidta néha elkeseredésében a szegény anyja, de mit sem használt. Orbán evett és feküdt szakadatlan.
Egyszer aztán úgy tavasztájt igen elfogta a keserűség a szegény asszonyt.
– Hát ha nem dolgozol, ne is egyél. Nem főzök én neked többet egy cseppendő-csepp ételt sem. Feküdni üres hassal is lehet.
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
