20%-on áll a Jobbik a biztos választók körében, a baloldali ellenzék jócskán le van maradva a Fidesz mögött, az LMP pedig nem jutna be a parlamentbe – mindez az Iránytű Intézet felméréséből derül ki. A szervezet még decemberben – tehát a baloldali összeborulás előtt – kérdezte a választókat pártpreferenciájukról és az ország helyzetéről.
A biztos szavazók az összes megkérdezett 62%-át teszik ki. Az összes megkérdezett 42%-a biztosan elmenne voksolni, tud pártot választani, és azt meg is nevezte a kutatás során.
Az Iránytű Intézet négy hónappal ezelőtti méréséhez képest lényegi átrendeződés nem figyelhető meg, mindössze hibahatáron belüli, legfeljebb egyszázalék pontos mozgásokat tapasztaltak.
Sokan nem kérnek Gyurcsányból
A Fidesz-KDNP masszívan vezet, második helyen a Jobbik áll. Egy széles, Demokratikus Koalícióval kiegészülő baloldali összefogás is elégtelen a Fidesz-KDNP megszorítására, mivel alig haladják meg a kormánypártok támogatottságának felét. Hozzátesszük: az azóta megvalósult baloldali összefogás ráadásul vélhetően sokakat eltántorít a szavazástól, hiszen akik Bajnai Gordonékat támogatták, nem biztos, hogy szívesen voksolnak egy Gyurcsány Ferenc nevével is fémjelzett formációra. Az Iránytű Intézet erre is előre kereste a választ: az MSZP, az Együtt-PM, illetve a DK szavazóinak külön kérdést tettek fel arról, szükségesnek tartják-e, hogy a kormányváltás érdekében az MSZP és az Együtt-PM megállapodjon a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalícióval egy széleskörű választási összefogásról. Az említett baloldali pártok szavazóinak 83%-a támogatta az összefogást, az Együtt-PM szimpatizánsai viszont az átlagosnál kritikusabbak Gyurcsány Ferenc pártjával szemben.
Egyre kevesebb a bizonytalan
A pártok támogatottsága az összes megkérdezett körében nagyjából a biztos szavazóknál mért arányokat követi.
Érezhető az országgyűlési választás időpontjának közeledése egyes adatokon, élesedik a kampány. A választásoktól teljesen elzárkózók aránya mindössze 12-13% (augusztusban 15%), a bizonytalanok aránya szintén csökkent, most 18%, korábban 20-21% volt.
A teljes népesség és a pártot választani tudó biztos szavazók adatainak összevetésével megállapítható, hogy a DK és a Fidesz-KDNP szavazói némileg aktívabbak az átlagosnál, hiszen magasabb arányban járulnának eme pártok szimpatizánsai az urnák elé. Az LMP-t jelölők aktivitása lényegesen alacsonyabb az átlagnál, ez igazodik a korábbi trendekhez.
Javul a helyzet, de többségben az elégedetlenek
Az ország helyzetének választói megítélése 2013 nyara óta javulást mutat. Az „Egyáltalán nemelégedett” választók aránya hibahatáron kívül, 4 százalékponttal csökkent, míg a semleges választ adók („Elégedett is, meg nem is”) részesedése ugyanennyivel növekedett. Összességében azonban a negatív válaszok maradtak jelentős túlsúlyban.
2013 augusztusában még a választók mintegy fele megélhetési körülményeinek romlásáról számolt be, ami meglehetősen rossz választói értékítéletet mutat. A 48%-os összesített elégedetlenség 41%-ra csökkent az év végére, úgy, hogy a javulást, illetve változatlanságot érzők aránya 4-4 százalékponttal növekedni tudott. A komfortérzet növekedése vélhetően a rezsicsökkentésnek, illetve az ahhoz kapcsolódó agresszív kormányzati kampánynak, a minimálisan javuló gazdasági helyzetnek és egyéb jóléti intézkedéseknek köszönhető. A nyári mélyponthoz viszont hozzájárulhattak a „Varga-csomag” választók számára még friss negatív hatásai.
A második Orbán-kormány megítélésében kisebb javulás tapasztalható az előző két kérdéshez képest. Az elégedetlen válaszadók aránya 2013 augusztusa és decembere között mindössze 3 százalékponttal csökkent, az elégedetteké ugyanennyivel nőtt. Itt is negatív válaszok vannak túlsúlyban, bár az olló ebben a kérdésben a legszűkebb a pozitív irányú válaszokkal összevetve. A javulás ellenére tehát még mindig negatívan ítélik meg a választók az ország és a kormány helyzetét.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
