Ez a kérdés visszhangzik manapság az Európai Unió sok tagországában, és ez alól Szlovákia sem kivétel.
A közösségi médiákon gyakoriak az uniót elítélő bejegyzések, amelyek az EU elégtelen lépéseit vetik össze Kínával vagy Oroszországgal.
A szlovákiai közhangulatot jól mutatja a Focus közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérése, mely szerint csak a megkérdezettek 22 százaléka gondolja, hogy az EU eleget segít Szlovákiának a koronavírus elleni küzdelemben. Oroszországról a megkérdezettek 25 százaléka gondolja ezt, Kínáról pedig 66 százaléknyian. Az, hogy az említett két ország segítségét jóval túlbecsülik az emberek, egy másik történet, a fő kérdés az, hogy tényleg ennyire magunkra hagyott-e minket az Európai Unió.
Az tény, hogy a koronavírus terjedését az EU vezetői eleinte alábecsülték, de a méltányosság kedvéért azt is meg kell jegyeznünk, hogy az egészségügy pontosan az a terület, ahol a tagországok semmilyen hatáskört nem adtak át Brüsszelnek. Ennek köszönhetően az EU-nak nem voltak sem maszkjai, sem lélegeztetőgépei, ezért az egészségügyi fronton tényleg nem tudott segítséget nyújtani. A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak leküzdésében viszont az EU már komoly szerepet játszhat, és a kezdeti akadozás után az uniós gépezet beindult, különböző pénzügyi forrásokat mozgósítva a tagországoknak. Elsősegélyként az Európai Bizottság már március közepén 37 milliárd eurót mozgósított a kohéziós alapokból a tagországok számára a koronavírus gazdasági hatásai elleni küzdelemre. Ebből 8 milliárd euró azonnal a tagországok rendelkezésére áll, és további 29 milliárd eurót hívhatnak le a kohéziós alapokban fennmaradó forrásokból. Ezeket a forrásokat a tagországok egészségügyi kiadásokra és a kis- és középvállalkozások támogatására fordíthatják. Mivel valójában az eddig le nem hívott kohéziós forrásokról van szó, az a paradox helyzet állt elő, hogy most előnybe kerültek azok az országok, amelyek eddig nem voltak sikeresek az uniós források lehívásában. Szlovákia is ilyen, ezért most 2,5 milliárd euróhoz jut így hozzá, amelyből az EU 527 milliót már folyósított is.
Következő lépésként április elején az EU bemutatott egy 100 milliárd eurós szolidaritási alapot, melynek célja, hogy a gazdaság leállása miatt veszélyeztetett munkavállalókat segítse. A források mind a 27 tagország számára nyitva állnak, melyek ebből a részmunkaidős kurzarbeit programokat finanszírozhatják. Ezen felül az Európai Bizottság az Európai Befektetési Alappal közösen 8 milliárd eurós hitelalapot hozott létre, melyet a kis- és középvállalkozások használhatnak fel a túlélésre. Ursula von der Leyen bejelentette azt is, hogy az EU költségvetéséből minden felhasználható forrást a koronavírus elleni küzdelemre fordítanak, és az Európai Bizottság a következő költségvetési keretet is átdolgozza úgy, hogy a járvány gazdasági hatásai elleni küzdelem kerüljön a középpontba.
Szlovákia számára nagy segítséget jelent az is, hogy az eurozóna tagjaként nem kell tartania további hitelfelvételektől. Az Európai Központi Bank ugyanis bejelentette, hogy 750 milliárd euró értékben kész a tagországok államkötvényeit felvásárolni 2020-ban, és ha szükséges, kész a programot jövőre is folytatni. Ez az eurozóna tagjai számára azt jelenti, hogy a befektetők nem fognak ódzkodni az államkötvényektől, hiszen tudják, hogy ezeket az Európai Központi Bank mindig kész megvásárolni. Mindebből világosan látszik, hogy nem Kína és nem is Oroszország áll mellettünk és segít nekünk, hanem az EU. Ezt hangsúlyosabban kellene kommunikálni az egyes tagországokban is, hogy küzdjünk a dezinformációs források és álhírek ellen, melyek egyre terjednek az interneten.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
