Megy a bruszt GFG minapi interjúja nyomán, hogy mennyire gondolta komolyan 1998-ban a „polgár” kifejezést a Fidesz és mennyire volt a tényleges szándékoktól független, azokat becsomagoló álca? Felháborodott rajta a Magyar Nemzet vezércikkírója, bár esetükben ott a finom kérdőjel, hogy eddig nem sejtették, és csak Lajos balhéja nyitotta fel a szemüket? Mi Gazda Albert cinkes cikkét fogadjuk el a 98-as fideszes győzelem okait illetően, és nem csodálkozunk GFG őszinteségén sem. Orbán első kormánya részben tényleg polgári volt – főleg a megelőző és az őt követő szocialista kurzusok fényében. A mostani viszont nagyon nem az. Most már be is vallják.
Egy polgári kormánytól elsősorban azt várná a polgár – és itt maradjunk a Fidesz 98-ban sejtetett vagy ki is mondott definíciójánál: a dolgozó ember, a GDP megtermelője – hogy az ő érdekében kormányoz. Hogy nem az a fő kérdés, hogy mire lehet az adót elkölteni, hanem hogy hogyan lehet úgy kormányozni, hogy az adóbevétel alapjául szolgáló piacképes termelés nagyobb legyen. Hogy ez most mennyire nem szempont, azt elég jól példázza a vasárnapi boltbezárásos törvény. Kin csattan itt az ostor? Nem, nem annyira a teszkón vagy az osánon. Egyrészt a dolgozóikon, akik közül jópáran kereshetnek más (nem köz-) munkát, ha ugyan találnak. Másrészt azokon, akik munka és gyereknevelés mellett, esetleg pont a vasárnapi mise után, néha vásárolnának is akkor, amikor ott a gyerek, aki nélkül mondjuk lehet neki ruhát venni, csak nem annyira kellemes. Hogy ebből valószínűleg többstadionnyi (pardon: több fedett sportlétesítménnyi) adóbevételi bukta is kinéz, az sem mindegy, de a GDP-t megtermelő réteg feleslegesen és adminisztratív módon rontott életminősége szempontjából másodlagos.
A kérdés pedig a címben: kire is szavazzon a polgár? Aki a GDP-t megtermeli? Mert pillanatnyilag képviselete láthatóan nincs. A Fidesz felejtős, lásd fenn. A Jobbik partikuláris kérdéseket feszeget a polgárok által nem annyira kedvelt radikális módszerek mindenhatóságában bízva, kösz nem. Gyurcsány ugyan pont tegnap bejelentkezett erre a szerepre, hát ne röhögtessen, hogy pont ő. A szocik be se jelentkeznek, ahogy nagyjából semmire sem. Az LMP, amelynek immár másfél éve volt, hogy erre pozicionálja magát, láthatóan nem érdeklődik, maradnak a partikuláris ügyek nem túl átütő erejű képviseleténél. Szóval nincs ilyen. Minden hazai parlamenti pártnak van többé-kevésbé részletes programja, hogy mit kezdjen az inaktívak ellátásával, de még ellenzékben sem foglalkoznak komolyan velünk, polgárokkal. Kormányon meg éppen nem.
Lehetne ezen változtatni?
Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a posztot:
Forrás:kard.blog.hu
Tovább a cikkre »
