Felbomolhat Ukrajna?
2014. január 25., szombat, 08:34 • Utolsó frissítés: 4 órája
Szerző: MTI/hvg.hu
Pénteken éjszaka is folytatódtak az utcai harcok Kijevben, az ország a polgárháború szélére sodródott. Moszkvában már azt mérlegelik, hogy a nyugatos tüntetők győzelme esetén Ukrajna kettéválhat, míg az Európai Parlament elnöke Janukovicsék bankszámláinak a befagyasztását javasolta. Közben a kormányfő azt nyilatkozta, hogy kész távozni, ha erre szükség van, de az államfő, Viktor Janukovics visszalépését nem tartja reális opciónak. Pedig az ellenzék azt követeli. Cikkünk folyamatosan frissül.
Minőségbiztosítási projektmérnök (m/w)
Műszaki Megrendelés Ügyintéző (Debrecen)
Álláshirdetés
Péntek este több mint 24 órás fegyverszünet után ismét kiújultak az összetűzések a tüntetők és a rohamrendőrök között Kijev belvárosában. Helyszíni jelentések szerint a parlament és a kormány épületének utcájában a rohamrendőrök fény- és hanggránátokat vetettek be, utóbbiak pedig Molotov-koktélokkal dobálták a rendvédelmieket, és gumiabroncsokat gyújtottak fel.
Janukovics hiába helyezte kilátásba kabinete átalakítását, a tüntetők a vissszalépését követelik. Kijeven kívül is egyre több nyugat-ukrajnai városban tartanak demonstrációt, és foglalnak el középületeket az ellenzékiek. Szombat reggelre a belváros viszonylag megnyugodott az összecsapások után, de a helyzet továbbra is kiélezett.
Közben Mikola Azarov ukrán miniszterelnök svájci lapoknak adott interjúban kilátásba helyezte lemondását.
Jöhet a szétválás?
Ha Viktor Janukovics ukrán elnök nem tudna felülkerekedni ellenfelein, és a jelenlegi békétlenség rezsimváltást eredményezne Kijevben, akkor a legnépszerűbb opció Moszkvában Ukrajna “felosztása” lenne – írja friss elemzésében az amerikai Jamestown Foundation agytröszt, amely hozzáteszi: Kelet-Ukrajnában amúgy is Moszkvát tekintik fővárosnak, nem pedig Kijevet. E forgatókönyv szerint az ország keleti és déli részét, ahol a lakosság többsége orosz ajkú, Moszkva kaparintaná meg, a nyugatabbra fekvő területeket pedig, amelyeken amúgy sem kedvelik az oroszokat, úgymond átengednék az EU-nak és az Egyesült Államoknak.
Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök úgy látja, a mostani helyzet Ukrajna felbomlásával fenyeget, ez azonban elkerülhető, ha a Nyugat és Oroszország együttesen próbál közvetíteni a válságban. Eduard Limonov orosz író, nacionalista ellenzéki személyiség ezzel szemben úgy látja, hogy Ukrajna kettéválása mindenki számára kedvező fejlemény volna, különösen Oroszországnak, ha meg tudja szerezni Ukrajna “jobbik felét”. Bár az orosz politikai elit egyáltalán nem bízik meg a korrupt Janukovics elnökben, saját magára nézve is alapvető – a Nyugat által kreált – fenyegetésnek tartja kijevi tüntetéseket.
A moszkvai elit saját túlélését tekintve is fontosnak tartja, hogy megakadályozzon egy esetleges újabb ukrán “színes forradalmat” (mint amilyen a 2004-2005-ös narancsos forradalom volt). Attól tartanak ugyanis, hogy ez Oroszországban és a Moszkva által saját befolyási övezetének tartott Független Államok Közösségének más tagországain belül is hasonló kormányellenes mozgalmakhoz vezetne. Ezért az amúgy általa is megvetett Janukovicsot védő moszkvai elit végső soron saját politikai túlélésének védelmében is lép fel – írta a Jamestown Foundation.
Az elemzés szerint Moszkva meg van győződve arról, hogy a kijevi erőszakot a Nyugat szervezi és pénzeli. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter például azzal vádolta az Európai Uniót, hogy “pogromokat támogat”, a törvényhozás alsóháza, az Állami Duma pedig nyilatkozatban ítélte el az “Ukrajna belügyeibe beavatkozó és radikális ellenzékieket támogató külföldi erőket”. Visszafogottabb stílusban, de szintén beavatkozással vádolta a Nyugatot Vlagyimir Putyin elnök szóvivője.
Nem pénzelik tovább az oroszok Janukovicsot?
Kijevben a múlt év novemberében azért kezdődtek tüntetések, mert Janukovics a tervekkel ellentétben nem írta alá társulási szerződést az EU-val, ehelyett – nyugati elemzők szerint Putyin gazdasági zsarolására – Oroszország felé fordult. A demonstrációk e hét elején zavargásokba és összecsapásokba torkolltak a gyülekezési jogok drasztikus – sokak szerint a szovjet időkre emlékeztető – korlátozása és a rendőrök egyre erőszakosabb fellépése miatt.
Putyin azt ígérte Janukovicsnak, hogy Oroszország féláron adja a földgázt és 15 milliárd dolláros hitelt nyújt a csőd szélén táncoló Ukrajnának. Ezen összegből Moszkva eddig hárommilliárd dollárt folyósított, és Janukovics még ebben a hónapban újabb kétmilliárdot akar lehívni. Orosz kormányzati források szerint Moszkva hajlandó fizetni, ameddig Janukovics kezében tartja a tüntetők ellen brutálisan fellépő – eddig legalább öt, de a demonstrálók szerint ennél több embert megölő – rendőrséget, de ez a hajlandóság jelentősen csökkenne, ha felmerülne a rezsimváltás esélye Ukrajnában.
Ugyanakkor a moszkvai politikai elit nemcsak a tüntetőket veti meg, hanem Viktor Janukovics rezsimjét is, amelyet korruptnak és megbízhatatlannak tart. Mihail Leontyev tévés személyiség – akit nemrég a Rosznyeft állami olajcég kommunikációs igazgató-helyettesévé neveztek ki – például azt írta, hogy “Ukrajna egy bukott állam, bűnözői klánok konglomerátuma. Támogatjuk Janukovicsot, de undorító dolog gerinctelen emberekkel üzletelni.”
A Jamestown Foundation úgy látja, hogy a jelenlegi ukrajnai krízis potenciálisan a legsúlyosabb kelet-nyugati szembenállássá fajulhat a hidegháború vége, a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta. Moszkva számára Ukrajna ugyanis sokkal fontosabb, mint Szíria, Líbia, Irán, Szerbia vagy Grúzia, amellyel Oroszország 2008-ban háborúzott, lényegében azért, hogy megakadályozza a korábbi szovjet köztársaság közeledését a NATO-hoz és a Nyugathoz.
MTI/hvg.hu
Forrás:szovaszko.hu
Tovább a cikkre »
