Erzsébet királynő temetése és az azt megelőző hagyományos szertartások kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogyan kezelik a néhai uralkodó tetemét. A földi maradványait nagy valószínűséggel hagyományos brit módszerrel bebalzsamozták. A szakértők arra is magyarázatot adtak, hogy a királyi koporsóban miért készült ólomból a bélés.
A királyi zászlóval letarkart koporsót, amelyben a királynő fekszik, Erzsébet halála után három nappal láthatta a nyilvánosság. Emberek ezrei sorakoztak a skót vidéken átvezető út mentén, hogy lássák a koporsót. Mivel a királynő földi maradványait csak két nappal később szállították Skóciából Londonba, a szakértők szerint biztos, hogy a holttestét bebalzsamozták, írja a tvnoviny.sk portál.
„A lényeg az, hogy az elhunyt testének lágy szöveteit rögzítő anyagokkal impregnálják, hogy megakadályozzák a test természetes lebomlását. A balzsamozással a megrendelő kérése szerint meghatározott számú napig vagy még tovább tartósítják a tetemet” – mondja Radoslav Pekár, az egyetlen szlovák balzsamozó. Erzsébet esetében a második forgatókönyv a valószínűbb.
Az Idnes cseh portál azt írja, hogy a királynő több száz év múlva is úgy fog kinézni, mintha élne.
Állítólag az úgynevezett brit balzsamozási módszert alkalmazták. Az erős oldatot a balzsamozóknak már néhány órával a királynő halála után alkalmazniuk kellett.
„Minden országban, akár a spanyolok, olaszok vagy az angol balzsamozók, bizonyos eljárásokat és rögzítőanyagokat használnak, amelyeket a törvény lehetővé tesz számukra” – teszi hozzá a szlovák balzsamozó.
A nehéz koporsót a szokásos hat helyett 8 katona viszi. A koporsót harminc évvel ezelőtt angol tölgyből készítette a Henry Smith temetkezési vállalat. A koporsóbélés nem az általában használt ónból, hanem ólomból készül.
Szakemberek szerint az ólombélés érdekessége, hogy biztosan higiénikusabb, nem szivárog ki belőle semmi, és ellenálló a radioaktivitással szemben is.
Erzsébet királynő temetése szeptember 19-én lesz a londoni Westminster Apátságban.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
