Felpörgött világunkban, melyben legtöbbször a munkaszervezési folyamatokat helyezzük előtérbe, kiemelt figyelmet kell fordítanunk emberi mivoltunkra – ez volt a központi gondolata az Ignáci Pedagógiai Műhely nemzetközi konferenciájának november 16-án Budapesten. A gyermekeket és fiatalokat segítő szakembereknek szerveztek, Az érzelmi intelligencia (EQ) a vezetés szolgálatában címmel.
A konferencia előadói egyetértettek abban, hogy a 21. században pillanatok alatt minden elérhető, de közben saját magunkat elfelejtjük tanulmányozni. Pedig minél többet foglalkozunk belsőnk működésével, annál élesebb képet kapunk érzelmi világunkról, és így empatikusabbak tudunk lenni mások gyengeségeivel, sebezhetőségével szemben.
„Az Emberfia nem fél az erejétől, hanem jól használja azt: gyógyít, felemel és engedi, hogy mások kibontakozzanak. Erről tanúskodik, hogy »nem úgy beszél, mint az írástudók, hanem úgy, mint akinek hatalma van«” – mondta a vezetésről szóló előadása elején Nevelős Gábor SJ.
A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium rektora három elöljárót hozott fel jó példaként: Jézust, Loyolai Szent Ignácot és Ferenc pápát. A rendalapító példájából kiindulva arra bátorított, hogy vezetőként Isten legyen a kiindulópontunk. Ha hozzá tudunk kapcsolódni, akkor másokhoz is.
Ezt a gondolatmenetet folytatta Ilse Dekker, az európai jezsuita iskolák hálózatának (JECSE) vezetője, aki szerint a kollégákkal való átfogó törődéshez holisztikus szemléletre van szükség. „A teljességre, és ne a tökéletességre törekedjünk” – hangsúlyozta a holland kommunikációs szakember, aki azon dolgozik, hogy az embereket a munkafolyamatok elé helyezzük. Nem elég a józan ész szempontjai alapján foglalkozni beosztottakkal, hanem érzelmi és lelkiállapotukra is oda kell figyelni.
Hogy a fiatalok miként tekintenek a krízisekre, ahhoz a Z generáció, vagyis az 1995 és 2010 között születettek köré szerveződött kerekasztal-beszélgetésen hangzottak el támpontok.
Szebellédi-Szabó Zsuzsa jezsuita öregdiák úgy véli, nekik alapélményük a bizonytalanság: a járványok, háborúk és gazdasági válságok közepette esélyük sincs például saját lakáshoz jutni. Korosztályát ugyanis a gyakori szorongás és depresszió ellenére az aktivizmus is jellemzi, olyan társadalmi ügyekben, mint az esélyegyenlőség vagy a klímaváltozás.
Arany János cserkészvezető hozzátette, hogy ezekben az ifjakban erős a szabálykövetés iránti vágy, mert elvárják, hogy a dolgok legyenek átláthatók, rendszerezettek és praktikusak, majd az „állandó triggereltség” állapotában élnek.
Erre reflektált Boldvai Emese, aki kamaszként könnyen talált kapaszkodókat a problémáira – az interneten. A fiatal közösségszervező személyes tapasztalata, hogy az ignáci pedagógia a tudás komplex átadására törekszik. Hozzátette, hogy a jezsuita szakkollégiumban csoportokban dolgoznak, ahol „a teamvezető a feladat végrehajtása mellett a tagokra és a közösségre is figyel”.
Csertán Tamás, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium diákbizottságának korábbi alelnöke úgy látja, hogy a Z generáció tagjai számára fontossá vált az egyéni kísérés, mert egyébként hamar elveszítik a lelkesedést és könnyen kiábrándulnak.
Az online is közvetített plenáris rész előadói között volt Gál Dóra pszichológus, aki interaktív gyakorlattal kezdett: a hallgatóság tagjai a mobiltelefonjuk segítségével három dolgot nevezhettek meg, ami szerintük kihívás egy vezető számára. A legtöbben a kommunikációt, a felelősséget és a konfliktusokat említették.
A Mélylevegő Projekt társalapítója ezután öt tanácsot adott az érzelmi intelligencia fejlesztésére. Ebben a vágyott szerepeink „tortává formálásától” kezdve a problémáink „dobozolásán” át eljuthatunk odáig, hogy ítélkezés nélkül meghallgatjuk a másikat.
Arról, hogy mit tanulhatnak a náluk idősebbektől, a kerekasztal-beszélgetésben Szebellédi-Szabó Zsuzsa a falun élő szülei természethez kapcsolódását említette, Boldvai Emese pedig az alázatot és a hosszú évek munkájának jelentőségét.
A beleérzésről még korábban Nevelős Gábor SJ elevenítette fel Miguel Almeida, a portugál jezsuiták provinciálisa nemrég tett személyes vallomását: „Nem vagyok született vezető, nem vagyok jól a konfliktusokban, és nem vagyok jó a folyamatok utókövetésében.” Ez az első meghökkentő kijelentés a rektor szerint a „felvállalt sebezhetőségről” szól, és segít, hogy empatikusak tudjunk lenni mások gyengeségeivel szemben.
A konferencia délután workshopokkal folytatódott. Pattermann Kinga az intuícióról, Varga Péter az érzelmek és a teljesítmény kapcsolatáról, Demjén Péterné Rivasz-Tóth Kinga erősségeinkről és hiányainkról, Buzáné Kiss Judit a művészet szerepéről, Elek László SJ a jezsuita iskolai lelkigyakorlatos kultúrájáról, Prihoda Gábor és Nagy Ilona pedig a pedagógia gyakorlatban megjelenő érzelmi intelligenciájáról tartott kiscsoportos szervező foglalkozást.
Forrás: Jezsuiták Magyarországi Rendtartománya/Szalma Botond
Fotó: Navratyil Benedek
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
