Érzékenyen érinthet minket Schengen megroppanása

Amennyiben a bevándorlási nyomás hatására a schengeni rendszer megreccsen, az övezetbe vetett bizalom lecsökken, akkor veszélybe kerülhet a magyar vállalatok külgazdasági teljesítménye – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Világgazdaság 4. exportkonferenciáján csütörtökön, Budapesten.

Kifejtette: az országhatárok ideiglenes lezárása jelentős tervezési problémát okozhat például a just in time rendszerben dolgozó, raktárkapacitás nélküli beszállító cégeknek, mivel a szállítási idő megsokszorozódhat. Ha megreccsen a schengeni rendszer, egyre többen bevezetik a belső határellenőrzést, a kamionok kilométeres sorokban állnak majd a határon, és ezáltal a Magyarországon működő nagy nemzetközi vállalatok ütemezési gondokkal kerülnek szembe, amelynek drámai hatása lehet az egész magyar beszállítói iparra és a teljes magyar exportra – tette hozzá.

Példaként említette, hogy egy magyar autóipari beszállító vállalat termékei általában 4 óra alatt érnek a magyarországi beszerzési ponttól Szerbiába, a röszkei határátkelő pár napos lezárása miatt azonban ugyanezt az utat 20 órába telt megtenni.

Nincs előrelépés a határok védelmében

A szerdán kezdődött EU-csúccsal kapcsolatban Szijjártó Péter csalódottságát fejezte ki, hogy a külső határok védelmében nem történt előrelépés. Úgy vélte, hogy javaslatot készíthetett volna az Európai Bizottság arra, hogy mely tagállamtól milyen segítségre van szükség ahhoz, hogy létrejöjjön egy olyan uniós erő, ami meg tudja védeni Görögország külső határát. Kiemelte, amíg az EU nem képes ezen uniós erő létrehozására, a gazdasági döntéshozók is kihívásokkal néznek majd szembe.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a masszív népvándorlási hullám még évekig fennmaradó probléma lesz. Rámutatott, hogy Irakban 8 millióan, Szíriában 12 millióan, a szubszaharai térségben 12 milliónál többen, Törökországban pedig hivatalosan 2 millióan élnek humanitárius segélyből, tehát az Európai Unió közvetlen térségében összesen 30-35 millió ember él, akik hirtelen menekültté vagy bevándorlóvá válhatnak.

Európa lemaradhat a globális versenyben

Hírdetés

Kiemelte továbbá, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján a földközi-tengeri útvonalat a téli időszakban nem lehet használni, ezért a bevándorlási nyomás a szárazföldre tér át, ennek következményeképp ismét emelkedni fog a bevándorlók száma.

Mint mondta, miközben Európa a migrációt próbálja kezelni, a gazdasági-kereskedelmi kihívások kezelésére nem marad idő, félő, hogy lemaradása a regionális integráció globális versenyében növekedni fog.

Kifejtette: a mostani globális politikai környezetben az Európa és Oroszország közötti együttműködés ellehetetlenült, ezáltal a keleti nyitás egyik fontos pillére elkezdett inogni, az orosz importigény csökkent, a gazdaság visszaesése a FÁK- (Független Államok Közössége) országok gazdaságát is negatívan érintette, annak ellenére, hogy ezek az országok az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt elméletileg többet exportálhattak volna.

Emellett komolyan kell dolgozni a Kínába irányuló exportteljesítmény fenntartásán, és az arab világban is, ahol helyre kell tenni a nemzetközi sajtóban kialakult téves képet, miszerint Magyarország iszlámellenes, azért mert úgy véljük, minden európai nemzetnek joga van döntést hozni arról, hogy egy más típusú nagyobb közösséggel meg akarja-e osztani az életét – ismertette a miniszter.

Növelnék az export arányát

Szijjártó Péter elmondta azt is: a kormánynak továbbra is az a célja, hogy belátható időn belül az export GDP-hez viszonyított aránya a legmagasabb legyen az EU-ban. Hozzátette: 2008-ban ez az arány 80 százalék, 2014-ben 91 százalék, 2015 első félévében pedig 97 százalék volt, ezáltal Magyarország jelenleg a harmadik helyen áll.

Az exportnövekedés mértékének fenntartása érdekében egyebek mellett a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) 22 irodát nyit a Kárpát-medencében, terjeszkedik Japánban, Dél-Koreában, Argentínában és Chicagóban is. Az Eximbank Zrt. közreműködésével pedig exportélénkítési hitelprogram indul, ami által 94 országra kiterjedve 21 milliárd euró jut az exportképes vállalatok, ágazatok finanszírozására – mondta.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »