A kényszerkapitány Cosimo Inguscio bevallja, nagy volt néha a sebességkülönbség a kedd este 1-0-ra megnyert labdarúgó-Eb-selejtezőn Wales javára, Pátkai Máté pedig figyelmeztet: idegenben kell egy bravúr a kijutáshoz.
Egyelőre kiváló tavaszt produkál a magyar labdarúgó-válogatott, amely a vb-ezüstérmes Horvátország legyőzése után nem sokkal az Eb-elődöntős Walest is legyőzte egy góllal – méghozzá tétmeccsen, Európa-bajnoki selejtezőn, így csoportja élén „nyaral”.
A főszereplők közül jó néhányan nyilatkoztak a mérkőzést közvetítő M4 sporttévének, a nyilatkozatokból lerí: a legénység nincs „elszállva”.
A horvát meccs után ezúttal is győztes gólt szerző Pátkai Máté szerint nem számít, a csapatból ki eredményes.
„Van egy álmunk, van egy cél, ezt el akarjuk érni”
– fogalmazott arra utalva, hogy a magyar válogatott kijutna a 2020-as kontinensviadalra, ráadásul ebben az esetben hazai pályán játszhatna legalább három összecsapást.
Pátkai hozzátette: minden játékosnak megtiszteltetés a nemzeti csapatban szerepelni, kapustól csatárig, kezdőjátékostól a cseréken át a kispadon ülőkig mindenki hozzátette a magáét a mostani sikerekhez. Nem számított neki az sem, hogy a szezonban az 59. meccsét játszotta, egyetlen cél hajtotta csapattársaival együtt, hogy megfékezze a walesi rohamokat („nem hagyhattuk őket kibontakozni”), és amiatt sem szomorkodott, hogy a hétvégén az Azerbajdzsán ellen megnyert mérkőzésen nem kezdett: „másmilyen játékosra volt szükség a posztomon, olyan, aki jobb a párharcokban és eredményesebb a kapu előtti helyzetekben” – utalt arra, hogy Kleinheisler László kezdett Bakuban a posztján.
Kulcsként arra tekint, hogy
a hazai mérkőzéseket nyerni kell, idegenben pedig kell egy bravúr,
így lehet kijutni az Eb-re majd.
Korhut Mihály magabiztos teljesítményt nyújtott balhátvédként, övé volt a „majdnem gólpassz” is, ami után Szalai Ádám kiharcolta a gólhelyzetet Pátkainak.
„Jobban játszottunk, mint szombaton Azerbajdzsán ellen, ráadásul most szerencsénk is volt, Wales elpuskázta egyetlen nagy gólhelyzetét” – vont mérleget Korhut Mihály, aki szerint a bakui diadal önbizalmat adott a csapatnak, és Walesnél több helyzete is volt a magyar csapatnak.
„Nem mindenki lesz képes arra a csoportban, hogy otthon Horvátországot és Walest is megverje” – adott hangot bizakodásának.
Szalai Ádám, aki Dzsudzsák Balázs lecserélése után a csapatkapitányi karszalagot viselte, azt emelte ki, hogy „a vége nagyon nehéz volt”, az eleje pedig lassú, de járatták, birtokolták a labdát. Egyszer-egyszer a magyar védőzónában is megfordult, erről azt mondta, „amikor 9 ponttal zárhatsz egy sorozatban, akkor mindegy, hogy milyen poszton játszol”.
A gól előtti szituációról azt mondta:
„ezt tudom, ebben vagyok jó”
– utalt arra, hogy a magyar válogatott támadójátéka körülbelül Dárdai Pál kapitánykodása óta próbál arra épülni, hogy Szalai leköt 2-3 védőt, így teremtve helyet a játékostársaknak.
A 18 évesen már negyedik válogatott meccsén játszó Szoboszlai Dominik szerint most jobban ment neki, mint Azerbajdzsánban, ahol egyébként többet is várt magától.
„Sokat segítenek a többiek a beilleszkedésben” – tette hozzá.
„Szurkolók, csapategység, küzdés, így nyerjük a meccseket”
– foglalta össze.
Cosimo Inguscio, aki Marco Rossi eltiltása miatt Észtország után másodszor kellett, hogy „meccseljen” a kispadról kapitányként, elmondta, „a magyar szellem” tetszett neki legjobban.
„Az volt az érzésem, hogy azt tesszük, amit elterveztünk erre a pár napra. Bizonyos helyzetekben szenvedtünk, mert nagy volt a sebességkülönbség”
– vallotta be a kényszerkapitány, aki a sárga lapok miatt is aggódott.
Holender Filip azt emelte ki, hogy élvezték a játékot,
„mindenki láthatja, hogy egy küzdős kis csapat vagyunk”.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
