"Erre rámehet a Balaton" – aggódik a tó szociológusa

"Erre rámehet a Balaton" – aggódik a tó szociológusa

Mi jó a Balatonnak? Ezt is megkérdezték Oláh Miklóstól, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kft. Társadalomtudományi Kutatócsoportjának vezetőjétől.

A tudományos kutatók szerint a Balaton vízszintjét nem szabad túl magasan tartani, mert káros az élővilágának.

A horgászok szerint túl sok a nádas, nem férnek a vízhez. A helyiek tiltakoznak az új parti építkezések és az ezekkel járó fakivágások, nádirtások miatt, viszont ennek hozadékára, a munkalehetőségre és az adóbevételre szükségük van.

Ami az egyik félnek sérelme, a másiknak érdeke – vélekedik Oláh Miklós, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kft. Társadalomtudományi Kutatócsoportjának vezetője, aki ugyanakkor leszögezi: nem létezik olyan, ami mindenkinek jó. Csak olyan, hogy minél többeknek.

A balatoni helyi társadalom bonyolult módon rétegzett, rendhagyó mozgása 200 éve kezdődött – mondta a VEOL-nak nyilatkozó Oláh Miklós.

A turizmus megjelenése előtt vidéki, rurális térség volt, a tóban állatokat itattak, kendert áztattak, a fagyott jégen nádat vágtak. Kevesen halásztak is. A tihanyi bencéseknek köszönhető az első hivatalos fürdő Arácson, erről 1702-ből származó haszonbérleti szerződés tanúskodik.

A villaépítések az 1840-es évek elején kezdődtek, eleinte az egyházi főméltóságok, illetve a világi nemesség képviselői, majd a Pesthez közeli déli és északi parti helyeken a felső polgárság is megjelent, kibontakozott a párhuzamos fürdőhelyi társadalmi élet, főleg miután 1863-ban megindult a déli vasút.

Hírdetés

Az új lakókkal megérkeztek azok is, akik a nyaralók igényeit szolgálták ki.

A XX. század azután különféle okokból – világháborúk, zsidó, majd polgári vagyon államosítása, kitelepítések – újabb társadalmi rétegeket sodort a tó partjára. A régiek és újak nem, illetve csak nagyon kis felületen nőttek össze, de még a régen érkezők és a legújabbak között sem figyelhető meg érdemi integráció.

Kettős társadalmi struktúra épült ki, ami máig jellemzi a helyi társadalmat.

A Balaton Fejlesztési Tanács programterületéhez tartozó Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 180 településén ma 273 ezer állandó lakos él. Ehhez a szezon idején 200 ezer üdülőtulajdonos érkezik, akik évente átlagosan 110 napot töltenek itt, és adót is fizetnek. A belterületi ingatlanok közül mintegy 10 ezernek a tulajdonosa 45 ország polgára.

Ezért mondjuk, hogy a Balatonnak nem lakossága, népessége van, hanem különleges, rendhagyó, többrétegű helyi társadalma.

A Balatonnál nincs olyan szervezet, amelyik egymaga hivatott lenne kezelni ezeket: három megye és 52 önkormányzat osztozik a parti területen, a Balaton vízgyűjtő területéért három vízügyi igazgatóság felel – sorolja a szociológus.

A területpolitika megvalósításában hat operatív program működik, plusz a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Magyar falu program, a Balaton Fejlesztési Tanács, és még nem is soroltuk fel mindet. Mindahány saját érdekkel is.

A kormány reményeink szerint hamarosan elfogadja a Balaton-koncepciót és stratégiai programot – mondja az interjúban Oláh Miklós.

A szakember az interjú végén így foglalja össze a helyzetet: “… ha nem történnek meg a szükséges beavatkozások, akkor a közelmúlt történelmi összehasonlításban is hatalmas mértékű forrásfelhasználása ellenére bekövetkezhetnek azok a negatív forgatókönyvek, melyekben az ember által már kontrollálhatatlanok a folyamatok. És erre rámehet a Balaton.”


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »