A külföldről támogatott médiumok száma az elmúlt években nagymértékben megemelkedett Közép-Európában, aminek köszönhetően ezek a médiumok mára a tömegtájékoztatás jelentős hányadát birtokolják. Az indirekt befolyásszerzés egyik leghatékonyabb eszközeként számon tartott, rendszerint a donorszervezetek érdekeit szem előtt tartó, külföldről finanszírozott újságok, rádiók és internetes hírportálok ennek köszönhetően ma már napi több milliós eléréssel rendelkeznek a térség országaiban, így komoly befolyásoló erővel bírnak azok belpolitikai folyamataira.
Míg a 20. század során a belső hatalomátvételeket jellemzően fegyveres erővel hajtották végre, addig a 21. században a kemény, katonai államcsínyek helyét puha puccsok vették át, amelyeket változatos eszközökkel valósítanak meg. Ezeket a közvetett, rejtett vagy áttételes úton való hatásgyakorlásokat nevezzük indirekt befolyásszerzési akcióknak, amelyek végrehajtói leginkább a gazdasági, kulturális és tájékoztatási szférákon keresztül igyekeznek nyomást gyakorolni a regnáló hatalomra. Az így szerzett befolyás eszközei között említhetjük a gazdasági nyomásgyakorlást, a kulturális hegemónia megszerzését és a médián keresztüli befolyásolást is, amelynek köszönhetően az indirekt befolyásszerzés mára a közvetett hatalomgyakorlás legáltalánosabb formájává vált.
Az elmúlt évek során ez leginkább az egyre jobban elterjedt „színes forradalmak” során volt tetten érhető, ahol az országok destabilizációja rendre a donorszervezetek érdekeit szolgáló, kívülről finanszírozott médiák segítségével kezdődött, amit minden esetben a dezinformálás, manipuláció és szubverzió jellemzett. Ahogy a XXI. Század Intézet elemzése rávilágít, ezt kihasználva az elmúlt húsz év során körülbelül húsz „színes forradalom” zajlott le világszerte, amelyek nagy része sikerrel döntötte meg a regnáló hatalmat.
A közép-európai országokban a külföldről támogatott médiumok elterjedése a ’90-es években, a kereskedelmi televíziók megjelenésével vette kezdetét, a térnyerés pedig nem sokkal ezután a rádióadókban és a nyomtatott sajtóban is egyre szemmel láthatóbbá vált.
Ezt követően a kétezres években az internetes szolgáltatások elterjedése további hírportálok és online műsorok megjelenését eredményezték, amelyek között az évek során szintén egyre nagyobb hányadot tettek ki a külföldről finanszírozott médiumok.
A napi szinten több millió embert elérő, az emberek számára elsődleges tájékoztatási forrásként működő médiumoknak így mára komoly szerepük van az országok belpolitikai folyamatainak alakulásában.
Jó példa erre a legutóbbi lengyel elnökválasztás, amin a választások előtt alig egy hónappal jelöltté avanzsált, baloldali Rafał Trzaskowski az erős nemzetközi, és a külföldiek által birtokolt hazai sajtó által generált hátszélnek köszönhetően végül komoly kihívója lett Andrzej Dudanak, a jobboldali PiS jelöltjének. A kampány során mind a Bertelsmann-csoport által birtokolt német RTL, mind pedig a többek között Magyarországon, Lengyelországban és a Szlovákiában is tevékenykedő Ringier Axel Springer cégcsoport által birtokolt Fakt nevű bulvárlap is több valótlanságot állított Dudaról, százalékokban mérhető veszteséget okozva ezzel a jobboldali politikus támogatottságában.
Az Európa egyik legnagyobb médiavállalataként számon tartott német Bertelsmann-csoport az utóbbi években a magyar közvéleményt is több alkalommal igyekezett befolyásolni,
A cégcsoport hatalmas európai befolyását az is bizonyítja, hogy a napi több millió embert elérő RTL-csoport mellett a cég irányítja többek között a világ legnagyobb könyvkiadóját (Penguin Random House), 25 százalékos részesedéssel rendelkezik a Der Spiegelben, de a csoport az Európai Unió különböző testületeiben is jelentős kapcsolati hálóval rendelkezik. Emellett a cégcsoport a médiaviszonyok alakításában egyre nagyobb szerepet játszó közösségi oldalakra is komoly befolyással bír, a magyar nyelvű Facebook-oldalakat például a szintén hozzájuk tartozó Arvato nevű cég cenzúrázza.
Mindez azért is vethet fel komoly aggályokat, mert a közösségi oldalak az utóbbi években egyre bátrabban foglalnak állást a különböző politikai kérdések terén – lásd a legutóbbi amerikai elnökválasztások –, amivel a napi több milliós elérésnek és a felületükön megjelenő célzott hirdetéseknek köszönhetően akár az adott országok belpolitikai folyamataira is komoly hatással lehetnek. Így nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a Facebook Csehország, Lengyelország és Szlovákia után immár Magyarországon is elindította tényellenőrző szolgáltatását, amelyet külső partnerként szintén egy külföldi cég, mégpedig a francia AFP hírügynökség fog végezni. Ez pedig nemcsak médiaetikai, hanem akár szuverenitáskérdéseket is felvethet.
Magyarország esetében az MDIF leginkább a Magyar Narancs és a 2013-ban alapított 444 nevű internetes portálok finanszírozásában jeleskedik. Bár a 444-et hivatalosan a Magyar Jeti Zrt. működteti, a cégbe még 2014-ben vásárolta be magát Digital News Ventures nevű vállalat, ami az MDIF részeként működik. A portál még ebben az évben egy 49 500 dolláros támogatást kapott a Nyílt Társadalom Alapítványoktól az European Elections 2014 Project keretén belül, amiből a magyar kormánnyal szembeni nyomásgyakorlás részeként, rendszerint a kormánytagokat lejárató cikkek és videók publikálását finanszírozta.Az említett projekt emellett több mint húszezer eurót fordított a Kieskompas nevű holland székhelyű cég kampányára is, amit többek között Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában is kifejezetten a fiatalokat megszólító, célzott politikai Facebook-hirdetésekre költhetett a cég.
Az MDIF beágyazottságát a különböző médiumokat működtető szervezetekbe az is jól jelzi, hogy a vállalathoz köthető emberek nevei a médiumok kiadóinak vezetői között is rendre előkerülnek. A Magyar Jeti Zrt. igazgatótanácsának tagjaként például Valer Kot mellett – aki korábban a szlovákiai SME.sk online kiadásáért felelt – megtalálhatjuk még Marie Nemcovát is, aki sokáig a Nyílt Társadalom Alapítványok prágai programigazgatójaként tevékenykedett, és a mai napig az MDIF működési vezérigazgatójaként dolgozik.
Az ország második legnagyobb lapkiadójaként működő Petit Press 35 regionális és országos lap kiadásával, valamint több internetes hírportál működtetésével foglalkozik Szlovákiában, amelyek közül a legtöbb napi több százezres olvasottsággal rendelkezik. A világszerte immár több mint 44 országban jelenlévő MDIF képviselői így minden bizonnyal a Soros által képviselt eszmék népszerűsítésére használják majd a tulajdonrész által szerzett befolyásukat, aminek célja egy balliberális kormány hatalomra segítése lehet.
A szervezet emellett Lengyelországban és Csehországban sem tétlenkedett. 2019-ben a csehországi székhelyű, ám ugyancsak nagyrészt külföldről finanszírozott – és a cégben ügyvezető igazgatóként dolgozó Marie Nemcován keresztül ugyancsak az MDIF-hez köthető – SFS Ventures nevű vállalat megvásárolta a több lengyel vidéki és nagyvárosi rádióadó mellett, többek között tanácsadói céggel és stúdiókkal is rendelkező Eurozet-csoport többségi tulajdonát. A fennmaradó, mintegy 40 százaléknyi tulajdonrészt a lengyel Agora SA médiacsoport szerezte meg, amiben 2016 óta szintén tulajdonrésze van az MDIF-nek, így az ország második legnagyobb rádióadója teljes mértékben külföldi ellenőrzés alá került.
A különböző külföldi médiavállalkozások és alapítványok által finanszírozott médiahálózatok tehát jól láthatóan jelen vannak Közép-Európában, fontos szerepet játszva a donorszervezetek indirekt befolyásszerzési tevékenységeiben. A sok esetben azonos befektetési és tulajdonosi háttérrel rendelkező felületek a napi több milliós elérésüket kihasználva amellett, hogy ideális terepet biztosítanak a különböző fakenews-ok elterjedésének, általában egyoldalú tájékoztatással – sok esetben nyíltan kettős mércét alkalmazva – igyekeznek befolyásolni a közvéleményt. Ennek köszönhetően a külföldről finanszírozott médiumok mára jelentős befolyással rendelkeznek a térség országainak belpolitikai folyamataira, az ilyen hálózatokhoz tartozó felületek átláthatósága így kiemelten fontos szerepet játszik az egyes országok szuverenitásának biztosítása szempontjából.
A szerző a XXI. Század Intézet elemzője.
(Matyi Tamás/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
