Minden egyes időszak, amelyben a hit erősebbnek bizonyult a félelemnél, világos tanúságtétel arról, hogy a pálos rend Isten műve – fogalmazott Puskás Antal pálos tartományfőnök a Pálosok című rendtörténeti kiállítás apropóján. Az elöljáró mellett a házigazdát, Varga Benedeket, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját is kérdeztük a június 15-én nyíló tárlatról.
Valamennyi szerzetesrendnek van egy története, amely alkalmas arra, hogy a bibliai történetekhez hasonlóan közvetítse az Isten szeretetéről szóló üzenetet – mondta Puskás Antal pálos tartományfőnök arról, miért tartja fontosnak, hogy rendjéről kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfi szerzetesrend elöljárója szerint
– fogalmazott. A Magyar Nemzeti Múzeum három nagy kiállítóterme ad otthont a tárlatnak, amely Varga Benedek főigazgató szerint a múzeum életében is fontos szerepet játszik, hiszen leginkább az időszaki kiállításokon keresztül tudnak kapcsolatot tartani a közönséggel. „Ezek frissítik meg hónapról hónapra a kínálatot, emiatt keresnek fel bennünket a látogatók újra meg újra” – mondta.
Mint ismert, a pálos rend az 1200-as évek közepén alakult meg, alapítója a pálos hagyomány szerint esztergomi Boldog Özséb volt, aki kanonoki életét cserélte föl a pilisi remeték közösségének mindennapjaival. Ezt idézte föl a rend tavaly, amikor alapítója halálának 750. évfordulójára emlékezett. Remete Szent Pál rendje a középkorban töretlenül fejlődött, számos főúr és nemes, sőt uralkodók támogatását tudhatta magáénak. Nagy Lajos megszerezte szeretett pálosai számára a rend névadójának testereklyéjét Velencéből, Hunyadi Mátyás pedig gyakran látogatott el a budaszentlőrinci főkolostorba, és számos adománnyal támogatta a rendet: neki köszönhető többek között, hogy a 15. században leégett zsámbéki premontrei kolostort a pálosok újjáéleszthették.
Puskás Antal tartományfőnök szerint a rendtörténet legerőteljesebb üzenetét éppen a kezdeti időszak, a rendalapítás és annak körülményei hordozzák. Mint fogalmazott, „minden egyes időszak, amelyben a hit erősebbnek bizonyult a félelemnél, világos tanúságtétel arról, hogy a pálos rend Isten műve”.
A kiállítás ötlete szintén a 2020-as Boldog Özséb-év apropóján fogalmazódott meg. „Ebből az alkalomból szerettünk volna a nyilvánosságnak megmutatni valamit a rend történetéből” – mondta, hozzátéve: a pálos busz egy utazó kiállítás, amely inkább impulzusokat ad, de „a Nemzeti Múzeumban megrendezett kiállítás sokkal bővebb, a komolyabb tanulmányozást is lehetővé teszi”. A kiállítás célja tehát a rendtörténet és a rendi lelkiség bemutatása. A tárlat a remények szerint árnyalhatja majd a pálosokkal kapcsolatos képet azokban is, akik csak kevéssé vagy nem jól ismerik a rendet.
Varga Benedek szerint nem hagiográfiai tárlat várja majd a látogatókat. A kiállítás nem a szentek életére koncentrál, bár „nyilvánvalóan bemutatja a teológiai, a rend szervezése körüli és a liturgikus hagyomány elemeit is”. A pálos tartományfőnökhöz hasonlóan a Nemzeti Múzeum főigazgatója is a középkori elemeket tartja a kiállítás egyik erősségének: „nagyon tetszik, hogy egy kolostori kerengő fehérre festett, fából újraalkotott, gótizáló struktúrája fogadja a látogatót”, hiszen a tárlat így „ötletesen és találóan harmonizál a pálos szellemiséggel, a pálosok egyediségét és különlegességét hangsúlyozza, s mindezt visszafogott, egyszerű eszközökkel éri el”. Varga Benedek úgy fogalmazott, „egy tárlat szempontjából az egyik legfontosabb kérdés mindig a mondanivalót legjobban kifejező kiállítási installáció megteremtése”. Puskás Antal rendfőnök szerint a tárlat modern, a kiállított tárgyak vizuálisan mégis teljes összhangban vannak egymással, annak ellenére, hogy több évszázadot foglalnak egybe. „Nem csak információkat kap a látogató. Az volt a törekvésünk, hogy egy élményt tudjon hazavinni a kiállításról” – hangsúlyozta.
És hogy kiket várnak ezek az élmények? A rend szerint mindazokat, akik szeretnék tudni, miről szól egy szerzetes élete, akiket érdekel ez a küldetés. Mindazokat, akik ismerik a Bibliát, és szeretnék látni, hogy Isten miként folytatta művét a pálos renden keresztül. És azokat is, akik kíváncsiak Magyarország történelmére, hiszen a pálos rend története szerves része annak.
A Nemzeti Múzeum is arra törekszik, hogy ne csak a pálos renddel rokonszenvezők, hanem minden látogató számára legyen mondanivalója a tárlatnak. „Fontos számomra, hogy akik nem részei ennek a közösségnek, vagy akár nem is nagyon hallottak még a pálos rendről, azok is eljöjjenek, és találkozzanak az élménnyel, amit ez a kiállítás nyújt” – tette hozzá Varga Benedek.
A Pálosok című kiállítás június 15. és szeptember 12. között látogatható. A nyári időszakban a felnőtteket kurátori és szubjektív tárlatvezetések, valamint a Múzeumok Éjszakája programja várja. A gyermekek számára pedig múzeumpedagógiai foglalkozás készült, amelynek központi témája a pálos rendtörténet.
Szöveg: Láng István
Fotó: Budapesti Történeti Múzeum
Magyar Kurír
Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. június 13-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
